A kormány próbálja meggyőzni a piacot, hogy rendet rak a háza táján
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKözép-Kelet Európa gazdaságait azonban az eurózóna országait sújtó kötvénypiaci fejlemények nem kötelezik arra, hogy keményen a fékpedálra tapossanak, így az euróövezet gazdaságainál 2012-ben az erőteljesebb belső kereslet alapján túl is teljesíthetik, akár a fiskális konszolidáció hatásai és a külkereskedelem megingása ellenére is – vélekednek 2012-re szóló éves előrejelzésükben a Saxo Bank közgazdászai.
„Számításunk szerint az éllovas szerepét továbbra is Lengyelország tölti be, Szlovákiával és a Cseh Köztársasággal, és a lemaradó Magyarországgal a nyomában. A térség azonban nem függetlenítheti magát az utóbbi időben a „szuverén adósságválság“ szinonimájaként emlegetett eurózóna fejleményeitől, de az eurózóna recessziójának mértékétől függően a legnagyobb vesztes vagy nyertes Szlovákia lehet” – mutatnak rá.
Magyarország
Lengyelországgal ellentétben Magyarország a globális válságot követően alacsony növekedési ütemmel küszködött, és bár a növekedés 2011-ben valamelyest tempósabban alakult, a 2008-as csúcstól közel 5 százalékkal marad el – hangsúlyozzák a közgazdászok.
„2012-ben továbbra is bátortalan, 1 százaléknyi növekedésre számítunk, bár a kormány igyekszik a kötvénypiacokat meggyőzni arról, hogy a háza táján képes rendet teremteni, ám a lassuló export visszahúzza a gazdaságot” – vélekednek a Saxo Bank elemzői.
Kiemelik, a hiteleiket korábban első sorban svájci frankban felvevő magyar háztartások gondjai között továbbra is első helyen áll a frank ereje, ami korlátozza a belső keresletet. Az infláció a gyenge gazdasági teljesítmény ellenére magas, a fogyasztói árak 2011-ben és 2012-ben egyaránt mintegy 4 százalékos, azaz a jegybanki 3 százalékos célnál magasabb emelkedést mutathatnak.
Hozzáteszik: „Bár a nyersanyagokkal kapcsolatos ármegrázkódtatások hatása 2012-re várhatóan elül, az adóemelések, így az áfa növekedésének hatása érvényesül, és 2012-ben az infláció meghatározó tényezője lesz.”
A Fidesz kormány az IMF-fel 2010 közepén keletkezett viszály óta viaskodik a nemzetközi piacokkal, ami az IMF-től és az EU-tól felvett hitelek korai lezárásával járt. Bár Magyarország képes még egy ideig kitartani, az új hitelek felvételének elmaradása hosszabb távon jelentős kockázatot hordoz, miközben a kormány a nemzetközi véleményekre kevés tekintettel folytatja belpolitikáját – zárul a Magyarországgal kapcsolatos kommentár.
