Kétélű fegyver az IMF-hitelkeret
„Vállaljuk a felelősséget politikai intézkedéseinkért. Sohasem mondtuk, hogy az IMF befolyásolta azokat, mivel valójában a partnerünk volt, és nem erőltetett ránk semmit. Be kell ismernem, hogy az IMF néha egyenesen más megoldásokat javasolt. Nem mondjuk azt, hogy a társadalmi problémákat az IMF idézte elő, azokért mi vagyunk a felelősek”. Ezt az első hallásra meglepő „vallomást” Traian Basescu államfő tette múlt csütörtökön az erdélyi Krónika napilap szerint, miután Bukarestben fogadta a valutaalap egyik vezetőjét.
Basescu nyilatkozatának egyik célja valószínűleg a kedélyek lenyugtatása volt, mivel az elmúlt hetekben hatalmas tüntetéssorozat söpört végig Románia több nagyvárosán. A tiltakozók elsősorban a kormány már két éve tartó reformjai, illetve megszorító lépései – az áfa ötszázalékos emelése, a nyugdíjak befagyasztása, a közalkalmazotti bérek csökkentése – miatt vonultak az utcára, ezek miatt ugyanis jelentősen esett az életszínvonaluk. A takarékossági csomagok célja az volt, hogy teljesítsék az IMF készenléti hitele fejében támasztott feltételeket, és ezáltal stabilizálják az ország gazdaságát.
Míg azonban a lakosság haragja egyre nagyobb, a washingtoni székhelyű szervezet igencsak elégedett Bukaresttel. A Royal Bank of Scotland egyik elemzője január elején Romániát az IMF mintagyerekének nevezte, a valutaalap pedig kvázi agyondicsérte a kormányt a múlt héten nyilvánosságra hozott, harmadik felülvizsgálatról szóló jelentésében: „Románia sokat fejlődött a valutaalap hitelprogramja alatt, továbbra is szigorúan végrehajtja a programot, és minden célkitűzését teljesítette” – áll a dokumentumban, amely szerint a program „fontos szerepet játszott” a román gazdaság helyrerázódásában.
Ami a részleteket illeti, a jelentés a pozitívumok között említi a gazdaság erőre kapását: a GDP a tavalyi harmadik negyedévben a 2010-es hasonló időszakhoz képest 4,4, az előző negyedévhez viszonyítva 1,9 százalékkal bővült, az első kilenc hónapban pedig éves szinten 2,6 százalék volt a növekedés. A valutaalap szerint ez elsősorban a kiváló mezőgazdasági termésnek, valamint a továbbra is erős ipari termelésnek köszönhető. Egyúttal azonban elismeri, hogy a hazai fogyasztás – a lakosságon lecsapódó megszorítások miatt – továbbra is gyengélkedik.
A gazdaság 2011-ben mintegy 2 százalékkal bővült, az idén 1,8, középtávon pedig 3,5-4 százalékkal növekszik – áll a jelentésben. Igaz, teszik hozzá, a célok elérést veszélyeztethetik a külső tényezők, főleg az euróövezeti adósságválság.
A költségvetési hiány csökkentésében is jó úton halad a kormány: az IMF szerint a 2011-re tervezett 4,4 százalékos hiánycél teljesül, az idén pedig már csak 1,9 százalékos deficitet jósol a szervezet. A kormány a 2012-es évi költségvetésben szintén 1,9 százalékos hiánnyal számol, miközben az IMF-nél némileg nagyobb, 2,1 százalékos gazdasági bővülést vár.
A tanulmány emlékeztet arra is, hogy a hiánycélok teljesítése érdekében szükség volt a nyugdíjak befagyasztására és az állami alkalmazottak fizetésének további csökkentésére is. Ezeknek a lépéseknek azonban megvannak a hátulütői is – ahogy ezt a jelek szerint az IMF is kezdi felismerni. A hitelintézet szakemberei ezért januárban már azt javasolták, a román kormány, ha van rá mozgástere, szerény mértékben emelje a béreket és a nyugdíjakat, hiszen ez fellendítené a keresletet és így fokozná a növekedést.
A kormány viszont egyelőre kitart amellett, hogy csak akkor emel, ha azt a gazdaság első negyedévi teljesítménye lehetővé teszi. És ezen ígéreteik szerint az sem változtat majd, hogy az idén parlamenti választások lesznek Romániában.
Hasonló hitelt kaphat Magyarország is
Az IMF az elmúlt három évben két hitelszerződést kötött Romániával: az elsőt 2009 tavaszán, a másodikat 2011 márciusában. Utóbbi egy 24 hónapos futamidejű, 3,4 milliárd eurós készenléti hitel, a megállapodást elővigyázatosságiként kezelik a felek. Magyarország is hasonló típusú és feltételrendszerű megállapodást köthet majd az IMF-fel.
