„Hiányozna, de nem perdöntően” – válaszolta a Világgazdaságnak Csaba László, a Közép-európai Egyetem (CEU) professzora arra a kérdésre, milyen hatással járna a kohéziós programok kifizetéseinek esetleges felfüggesztése hazánkra nézve. „Magyarországon nem nagyon jelentősek a kizárólag vagy főképp EU-pénzből megvalósított fejlesztések, és azok súlypontja nem gazdasági” – indokolta véleményét a szakember.
Az első hallásra meglepő kérdés azután került ismét napirendre, hogy tegnap Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa bejelentette: Magyarország nem volt képes teljesíteni az Európai Tanács 2009 nyarán e téren megfogalmazott ajánlásait, nem tudta fenntartható módon korrigálni az államháztartási hiányát, így hamarosan új szakaszba léphet a hazánkkal szembeni túlzottdeficit-eljárás. Hozzátette: ha a kormány a jövőben sem teszi meg a hiány csökkentéséhez szükséges intézkedéseket, akkor elképzelhető, hogy 2013-tól nem hívhat le pénzeket a kohéziós alapokból.
A sajtótájékoztatón Olli Rehn összességében is igencsak keménynek mutatkozott: szerinte az EU a hatos csomag elfogadásával egy új szakaszba lépett, az erőteljes gazdasági kormányzás korszakába. „Ez egy új világ” – jegyezte meg arra utalva, hogy szükség esetén – az uniós jogi keretek között – igenis alkalmazni fogják a szigort a rendetlenkedő tagállamokkal szemben. Ez a megközelítés pedig minden tagállamra vonatkozik majd, függetlenül attól, hogy „az eurózónához tartozik vagy sem” – magyarázta a szakember.
Lehetséges azonban, hogy a mostani erőteljes fellépés inkább retorika, semmint valódi irányváltás. „A kohéziós kifizetések szüneteltetése mint fegyelmező eszköz a bizottság régi kedves ötlete. A baj az, hogy a tagállamok ehhez sose adták beleegyezésüket, a bizottság javasol, de a tanács dönt” – magyarázta Csaba László. Utalt arra, hogy a kifizetések felfüggesztése, még ha más összefüggésben is, már eddig is felmerült: a haszonállatok védelmére vonatkozó intézkedések elmulasztása (például libatömésnél) 2014-től az agrárszubvenciók elvesztéséhez vezethet.
Ezzel együtt a kormány nem mehet el szó nélkül Olli Rehn figyelmeztetése mellett: „A hiányt főként önérdekből, a növekedés finanszírozhatósága okán kellene csökkenteni és főleg strukturális – nem fűnyíróelvű – intézkedésekkel, alapvetően a kiadási oldalon és az adóbehajtás szigorításával” – véli a CEU professzora. Szerinte ehhez 2013–14-re „a vágyakon túlmutató, számszerűsített üzleti tervet kellene készíteni” március végéig, és azt jóvá kellene hagyatni a parlamenttel.
A testület már 2004 végén is elmarasztalta az országot az ajánlások be nem tartása miatt, és már két esetben is kitolta a túlzott hiány megszüntetésére tett határidőt.
„A mostani helyzet nem- csak a jelenlegi kormánynak róható fel, hanem több politikai oldal kormányzásának az eredménye” - hívta fel a figyelmet Olli Rehn. Magyarország már EU-taggá válásakor sem teljesítette a háromszázalékos hiányra vonatkozó kritériumot, így hivatalosan 2004. július 5-e óta folyik ellene eljárás. A bizottság azt kéri majd az uniós pénzügyminiszterek tanácsától (Ecofin), hogy határozatban mondja ki: Magyarország nem tett eleget az ajánlásainak. Ha az Ecofin minősített többséggel így dönt, akkor az ügy visszakerül a bizottsághoz. A testület ezután új ajánlásokat dolgozhat ki, amelyeket ismét a tanács elé visz majd, vagy szank-cionálhatja Magyarországot –az unió történetében először.
Három törvény módosítását akarják
Jövő hétre zárul le az az uniós vizsgálat, amely azt hivatott eldönteni, sértik-e közösségi jogot a magyar parlament által a múlt év végén elfogadott törvények. A bizottság ezen belül jelenleg a jegybank függetlenségét, a bírók idő előtti nyugdíjazását és az adatvédelmi hivatal függetlenségét érintő törvényeket elemzi. A bizottság reméli, szükség esetén Magyarország magától megoldja az esetleges problémákat, hogy „ne legyen szükség komplikált szabálysértési eljárásokra” – mondta sajtótájékoztatóján a bizottság egyik szóvivője. Ha jövő hét közepéig nem lép Magyarország, kötelezettségszegési eljárás indulhat ellene.
