Növekvő hiányt takar a többlet

Az átvett, mintegy 2700 milliárd forintos nyugdíjpénzzel együtt még 1500 milliárd feletti a többlet, de ettől eltekintve majdnem 1200 milliárd forintos, azaz a GDP 5,6 százalékát kitevő hiány mutatkozott az időszak során. Ez a 2010-es első három negyedévit 242 milliárd forinttal, vagyis a GDP 0,9 százalékával haladja meg, ugyanakkor az év során módosított költségvetéssel összhangban van, az abban szereplő kétszázalékos többletcélt nem fenyegeti veszély.

Az idei, a GDP 2,5 százalékát elérő hiánycél teljesítése viszont így is nehéz feladatnak ígérkezik, habár a jelenlegi elemzői és kutatóintézeti prognózisok szerint teljesíthető a kitűzés. A Brüsszelbe áprilisban kiküldendő jelentésben akár a 2 százalékos többletnél is kedvezőbb szám szerepelhet, de az egyszeri bevételek nélkül számított, úgynevezett strukturális hiány növekedése miatt valószínűleg így is elmarasztalja az EU a magyar kormányt.

A részletes KSH-statisztikából kiderül: 2011 első három negyedévében az előző év azonos időszakához képest 1,5 százalékkal növekedtek a bevételek. A társadalombiztosítási hozzájárulások 15 százalékkal emelkedtek, ez javította az egyenleget, ugyanakkor az egykulcsos rendszer átlagosan alacsonyabb terhe következtében a jövedelemadó-bevételek több mint 20 százalékkal csökkentek, ez utóbbi volt a legjelentősebb változás 2010-hez viszonyítva a bevételekben.