BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Zökkenőkkel viszik a tulajdont

Nem egyszerű átadni a megyék tulajdonait az államnak. A megyei önkormányzatok a gyors rendezésben érdekeltek, de a bürokrácia és a helyzet jogi tisztázása lassítja a folyamatot. Összességében 180 milliárd körüli adósság lehet az államé.

Százával válhatnak munkanélkülivé a köztisztviselők, miután a megyei önkormányzatok tulajdonait átvette az állam. A megyékben úgy vélik, hogy szükség volt az állami segítségre, de az átadás-átvétel gyakorlati megvalósítása több helyen is akadozik.

Arról nincsenek egyelőre teljesen pontos adatok, hogy mekkora az az adósságállomány, amely átkerül az államhoz, de a legtöbb becslés 180 milliárd forint körülire teszi az összeget. A bizonytalanság az idővel el fog múlni: szükség van még átfutási időre ahhoz, hogy minden frissen átvett megyei intézménytől megérkezzenek a pontos adatok, hogy 2011. december 31-én mennyi volt az adósságállományuk.

Sokatmondó részadat azonban az, hogy az Állami Számvevőszék összesen mintegy 162 milliárd forintban állapította meg azt az öszszeget, amellyel csak a pénzintézeteknek tartoztak az önkormányzatok egy évvel korábban – 2007 végén ez még alig 18 milliárd volt. A tartozások legnagyobb részét ez teszi ki, ám az állam is sokat nyerhet az ügyleten: ugyan nem készült számítás, hogy mekkora az átvett cégek és ezek tulajdonainak összértéke, de a 160-180 milliárdnál biztosra vehető, hogy több. A legtöbb megyében 15-30 költségvetési intézmény kerül át állami tulajdonba.

Nagyobb problémát jelent a korábban a megyei intézményeknél dolgozók sorsa. Meglepő módon azt a törvényt kellett figyelni minden megyében, amelyet Esztergom néhány önkormányzati tulajdonának átvételéről hoztak meg. Ebben írták le ugyanis azt az új szabályt, hogy azoknak a köztisztviselőknek, akik munkájára az új Megyei Intézményirányító Központ nem tart igényt, a munkaviszonya vagy azonnal, vagy két hónap után megszűnik. Úgy tudjuk, vannak olyan megyék is, ahol a köztisztviselőknek akár a fele is elvesztheti az állását. Az intézmények élén is lehet változás, itt március 31-e a határidő. A korábbi vezetők eközben elláthatják a feladataikat, eközben pedig pályázatot írnak ki, ám több megyében is azt jelezték, hogy a régiek jó eséllyel indulnak a saját pozíciójukért.

Kivételt jelentenek azok az intézmények is, amelyek fenntartását a város magára vállalta. Ezek leginkább különböző kulturális intézmények, amelyek viszonylag olcsóbban fenntarthatók, mégis nagy presztízst jelentenek a város számára. A szociális intézményeket azonban viszi az állam, ezek fenntartása kerülne végzetesen sokba. Sok helyen a települési önkormányzatnak sincs sok pénze a fenntartásra, viszont ahol vállalják ezt, ott gyorsan folyik az átvétel. Különleges kivételt az egri színház jelent, ahol jogilag is nehezebb rendezni a helyzetet, a munkáltatói jogokat ugyanis a színházigazgató felett az alpolgármester, vagyis saját felesége gyakorolná, ez pedig nem lehetséges.

A kormányhivatalok dolgozóinak öt százalékát bocsátják el

Legkésőbb jövő szerdán elindul az a leépítési hullám, amelyben 6700 álláshelyet szüntetnek meg, ebből 2343-at a kormányhivatalokban. Ez az összlétszám 5 százaléka. Nem jár jól a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium sem: a hozzá tartozó szervezeteknél több mint 2826 álláshely megszüntetésével spórolnának. A vesztesek közé tartozik a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és az adóhivatal is, ezektől 903, illetve 577 embert küldenek el. A kabinet a létszámleépítéshez Karrier Híd program indítását rendelheti el, ezzel könnyítve az állásukat most elvesztők elhelyezkedését.


Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.