A fordulat éve lehet 2012
– Ön azok közé a bankvezetők közé tartozik, akik a leghosszabb időt töltötték egyetlen intézmény élén: több mint tizenhét éve az első számú vezető az MKB Banknál, és csaknem három évtizede áll kapcsolatban a hitelintézettel. Mely időszakot tartja a legsikeresebbnek, és melyiket a legnehezebbnek az itt eltöltött évei alatt?
– Bár a kérdés nem könnyű, végiggondolva a pályafutásomat, az 1994-et követő időszakot tartom a legsikeresebbnek. Ennek az oka egyszerű: akkoriban nagyon jó ütemben fejlődött a hazai bankpiac és maga az MKB is, az ügyfélszám és a szektor dinamikusan bővült, így nagy sikerélmények mellett, biztató lehetőségeket magunk előtt látva tudtunk dolgozni. A legnehezebb periódust pedig – talán nem meglepő módon – a 2008. szeptember közepét követő időszak jelenti számomra is. Olyan mértékű válságnak lehetünk ugyanis a tanúi, amely évekre lefékezte a világgazdaság és azzal együtt a pénzügyi szektor teljesítményét. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a folyamatnak még mindig nem látjuk a végét.
– Valóban, a piaci környezet még mindig nem tűnik maradéktalanul ideálisnak a bankszektor szempontjából. Mindezek tükrében milyen instrukciókkal engedi útjára utódját?
– Az utódom, Simák Pál egy megfelelő tapasztalattal rendelkező felső vezető, így nem hinném, hogy bármilyen iránymutatásra volna szüksége. Az viszont nagyon jól látszik – hogy az évszaknak megfelelő hasonlattal éljek –, még mindig jeges az út: lehet rajta közlekedni, de igen óvatosan. A piac törékeny, hihetetlenül nagy bizalmi deficit jellemzi, amely ugyanúgy igaz a bankközi kapcsolatokra is. Emellett az ügyfelek is óriási nehézségekkel néznek szembe, ami szintén nem könnyít a pénzügyi szolgáltatók helyzetén. Úgy vélem azonban, hogy 2012 már a fordulat éve lehet, amikor kezdenek normalizálódni a körülmények a piacon, 2013-tól pedig a javulás szemmel látható jelei is mutatkoznak majd. Az MKB Banknak ennek tükrében kell újragondolnia stratégiáját, hogy időben alkalmazkodni tudjon a külső piaci körülményekhez.
– Mit jelent pontosan ez az újragondolt stratégia?
– Azt, hogy a banknak szelektív bázison ugyan, de ismételten növekednie kell. A finanszírozást jobban el kell mozdítani a rövid távú kihelyezések irányába a közép- és hosszú távú hitelek rovására, és jobban nyitni kell mind a lakossági, mind a kis- és középvállalkozói ügyfelek felé. Ez persze nem jelenti azt, hogy fel kellene adni az MKB hagyományosan erős pozícióit a nagyvállalati üzletágban. Ha mindez megvalósul, akkor 2013-ban már az MKB Bank is szemmel látható eredmény mellett tud működni a piacon.
– Az MKB Bank vezetése mellett a Magyar Bankszövetség elnöki tisztét is hosszú időszakokon keresztül ellátta. Mint a szektor érdekvédelmi szervezetének korábbi vezetője, hogyan vélekedik az elmúlt években kialakult bankellenes hangulatról, és hogyan tudná ezt csillapítani a szektor?
– A bankellenes hangulat mindig is megvolt, de a válság nyomán felerősödött: látni kell viszont, hogy ez a tendencia nem csak Magyarországon, hanem az egész világon érvényesül, és mindenki a pénzügyi szolgáltatókat okolja a kialakult helyzetért. Ebben a légkörben a bankoknak még inkább transzparens, ügyfélorientált módon kell működniük. Be kell látni ugyanakkor, hogy a bankokra szükség van a gazdaság működéséhez. A bank ráadásul nem a saját pénzével, hanem az ügyfele betétjével gazdálkodik, így felelős hitelezéssel, illetve kinnlevőségei behajtásával nem a maga, hanem közvetve az ügyfelek érdekeit, pénzét védi. Éppen ezért az, aki bankellenes hangulatot kelt, a saját érdekei ellen is beszél. Ezt az attitűdöt gyorsan, kampányokkal eltüntetni viszont véleményem szerint nem lehet, csak a hosszú, kitartó munka vezethet eredményre.
– A következő évekre vonatkozóan milyennek ítéli meg a bankszektor és az MKB kilátásait?
– Az a korszak soha nem tér vissza, ami 2008 előtt volt. Sokkal szabályozottabban működik majd a piac, mint korábban. Mindez nagyobb tőkeigénnyel és a jövedelmezőség csökkenésével jár együtt, emellett a bankok sokkal jobban meggondolják majd, hova helyezzenek ki forrásokat. Ezalól a magyarországi piac sem kivétel, vagyis a profitabilitás csökkenésével itt is számolni kell. Már az is jól látszik, hogy a tavalyi évre elszámolt szektorszintű eredmény negatív lesz. Az MKB viszont megítélésem szerint jól poziícionálta magát: univerzális nagybankként működik, és meg is tudja őrizni helyét a piacon. Az anyabanki elkötelezettség pedig adott ehhez, ezt jól bizonyítja a legutóbbi, 62 milliárd forintos tőkeemelés is.
– A 2010-es, magyar viszonyok között nagy, több mint 110 milliárdos veszteséget a portfólió kitisztításával indokolták. Milyen lehet a tavalyi eredmény, és mikorra válhat az MKB stabilan nyereségessé?
– A tavalyi évre vonatkozóan is veszteséget mutat majd ki a bank – ennek mértékéről, a végleges adatok hiányában nem tudok nyilatkozni –, hiszen mind a banki különadó, mind a végtörlesztés rányomta a bélyegét az eredményre. Ez utóbbi különösen, hiszen az ügyfélkörünk vagyoni helyzete jobb az átlagnál, így a végtörlesztés miatt is nagyobb veszteségeink keletkeztek. Biztató ugyanakkor, hogy a hitelportfólió után nagyarányú céltartalékképzésre már nem volt szükség. 2012-ben pedig még nem várható konszolidáció: a kereslet növekedése eddig mind a vállalatok, mind a lakosság részéről elmaradt, ami nem tesz jót a bevételeknek, azon keresztül pedig az eredménynek sem. A jövő évben viszont az MKB Bank már stabilan pozitív eredmény elérésére lehet képes.
- A magyar kormányzatnak külföldön igen komoly hitelességi deficittel is meg kell küzdenie: mennyit lendíthetne a bankszektor teljesítményén, ha megtennénk az első határozott lépéseket e deficit lefaragásának irányába?
– A magyar kormányzat a közelmúltban megkezdte a tárgyalásokat külföldön, és ennek már a piacon is megmutatkoznak az első eredményei. Azt pedig látni kell, hogy Magyarországnak nem pénzre van szüksége, hanem bizalomra, vagyis egyfajta bizalmi hálót kell építeni az ország köré. Ennek érdekében a vélt és valós sérelmeket minél hamarabb tisztázni kell: enélkül ugyanis nehéz külföldi tőkét bevonni, munkahelyeket teremteni, ami nyilvánvalóan káros a bankszektor teljesítményére is.
– Az anyabankok szemmel láthatóan kevéssé elégedettek a magyarországi körülmények alakulásával. Lehet-e ezen a téren javulás?
– Magyarországon az elmúlt időszakban nagyon sokszor, hirtelen és a bankok szempontjából hátrányosan változott a szabályozói környezet, ráadásul nemegyszer visszamenőleges hatállyal. Ennek hatására a bankszektor eredményessége drasztikusan csökkent, amelynek természetesen nem örültek a tulajdonosok. A magyar érdekeltséggel rendelkező külföldi bankok persze közép- és hosszú távon elkötelezettek a hazai jelenlét iránt, ám azt nem viselték jól, hogy a kormány több ízben is „megszegte a játékszabályokat”. Ha pedig azt látják, hogy Magyarországon nem jó befektetni, tudomásul kell venni, hogy nem fogják idehozni a pénzt.
– A saját jövőjét illetően még nem nyilatkozott, ám találgatásokból nincs hiány. Példának okáért összefüggésbe hozták a nevét az egyik olasz nagybank megüresedő vezérigazgatói posztjával is. Van-e ennek a hírnek alapja?
– Április elsejétől szeptemberig nem kívánok foglalkozni szakmai dolgokkal, csupán pihenni szeretnék. Ősztől természetesen szeretnék aktív elfoglaltságot találni magamnak, ám most azt gondolom, az biztosan nem topmenedzseri állás lesz. Ami pedig a megüresedett széket illeti: senkivel nem tárgyaltam ilyen jellegű megbízatásról, és nincs is ilyen szándékom.
Barát Mihály-->
