BUX 39,352.08
+0.24%
BUMIX 3,714.21
-0.90%
CETOP20 1,755.75
+0.47%
OTP 8,158
+0.07%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-2.33%
0.00%
ZWACK 18,700
+0.27%
0.00%
ANY 1,560
-0.95%
RABA 1,075
-2.27%
+1.39%
-1.54%
-0.65%
+1.48%
+1.44%
+2.38%
-4.24%
0.00%
+2.70%
OTT1 149.2
0.00%
-1.36%
MOL 2,902
-1.02%
-2.44%
ALTEO 2,350
-0.84%
-8.11%
-2.37%
EHEP 1,020
+2.00%
0.00%
0.00%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+0.26%
-2.69%
-3.32%
0.00%
-2.23%
-0.83%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
-0.90%
NAP 1,238
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Elemzők: a kormány ad hoc megoldásai nem segítenek

Napokon belül kiderülhet, milyen intézkedésekkel próbálja visszaszerezni a kormány a nemzetközi szervezetek és piac kissé megingott bizalmát.

A konvergenciaprogram fogad­­tatásán nem csupán az IMF-tárgyalások folytatása és a befagyasztott kohéziós alapok „felolvasztása” múlhat, de befektetői bizalmának visszaszerzésével hozzájárulhat a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémájának, a növekedési potenciál erodálódásának megoldásához is. Nem vár elsöprő sikert a konvergenciaprogramtól Gárgyán Eszter, a Citi budapesti elemzője, aki szerint a kiadáscsökkentő intézkedések sorában a már korábban bejelentett minisztériumi zárolások mellett a gyógyszerkassza és a közös­ségi közlekedés támogatásának csökkentése szerepelhet, a bevételeket pedig feltehetően a pénzügyi tranzakciós adó mellett az elektronikus útdíj bevezetésével tervezi növelni a kormány.

Ezeknek borítékolhatóan nem lesz kedvező a fogadtatása – a minisztériumi zárolások e­setében kétséges a teljes körű végrehajthatóság, a tranzak­ciós adó miatt pedig csökkenhet a magyar bankrendszerben a szabad likviditás –, ami tovább ronthatja az IMF-fel való megállapodás esélyét, és növeli annak kockázatát, hogy az Ecofin júniusban nem vonja vissza a kohéziós alapok részleges befagyasztásáról hozott döntését. Mindez rossz pillanatban, akkor érné a magyar gazdaságot, amikor kissé inog a befektetők bizalma a magyar eszközök iránt: a kötvényhozamok emelkednek, a forint pedig gyengül az euróhoz képest. Gárgyán Eszter szerint nem kellene tartani egy esetleges erőteljesebb kiigazításnak a GDP-re gyakorolt negatív hatásától – az alacsonyabb forrásköltségek és a bizalom helyreálltával újrainduló beruházások ugyanis ezt ellensúlyozhatnák.

Mérföldkő lehet a magyar gazdaságpolitika megítélésében az, hogy a konvergenciaprogram betölti-e szerepét, azaz megnyugtató, az Európai Bizottság által is elfogadható gazdaságpolitikai akciótervet ad arra, hogy miként tartható 2013-ban és 2014-ben 3 százalék alatt az államháztartási ­hiány – összegezte Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elem­zője. A szakember a Világgazdaságnak elmondta: míg az előző, egy évvel ezelőtti program középtávon 3 százalék körül gazdasági növekedéssel számolt, addig az idén már sokkal szerényebbek a kilátások, és jövőre az ígéretek szerint megkezdődik a különadók kive­zetése is.

A kormánynak ezért 300–400 milliárd forintos hiányt kell betömni: az állam vagy magától vesz el, vagy a lakosságtól, vagy újból a vállalati szférától, akár újabb nemkonvencionális lépésekkel. Ilyen lehet a banki tranzakciós adó, amely nem kizárt, hogy az ­uniós jogharmonizáció tekintetében aggályokat vet majd fel – egy 2004-ben Belgiumban kivetett hasonló adóról kiderült, hogy ellentétes a közösségi joggal –, és félő, hogy a nemzetgazdasági miniszter által vázolt áfa-ötletek sem állják ki az uniós próbát. A kiadási oldalon a Széll Kálmán-terv jó irányt jelölt ki, a kormány emellett hivatkozhat az önkormányzati rendszer átalakításával kapcsolatos racionalizálásból szár­mazó megtakarításokra is – véli a Raiffeisen vezető elemzője.

Egy második Széll Kálmán-tervre, a minisztériumi zárolások „stratégiáján” túlmutató, fenntartható makropályát bemutató programra számít Orbán Gábor, az Aegon Alapkezelő kötvényportfolio-menedzsere, aki a Világgazdaságnak elmondta: optimizmusát mindenekelőtt az a meggyőződése táplálja, miszerint a kormány is törekszik a hiteltárgyalások feltételeinek megteremtésére, illetve a túlzottdeficit-eljárás lezárására.

A szakember szerint a ­banki tranzakciós adót nem biztos, hogy eleve elutasítja az Európai Bizottság, mivel azonban nem szokványos adóról van szó, nagyon fontos, hogy milyen formában vezeti be a kormány. A legfontosabb feladat, hogy ne a készpénzforgalom amúgy is magas arányát – és ezzel a szürkegazdaság súlyát – növelje. Az áfával kapcsolatos miniszteri elképzelések, amelyek nem feltétlenül mutatnak az egyszerűbb adórendszer irányába, Orbán Gábor szerint azt célozhatják, hogy a társadalmi érzékenységet figye­lembe ­véve tegyék igazságosabbá azt a rendszert, amelyben a több mint egymillió ­minimálbéres egy részének feltehetően olyan jövedelme is van, amely után nem fizet adót. A személyi jövedelemadó rendszerének felülvizsgálatát mindezek alapján az Aegon szakembere nem tartja valószínűnek.

A piac az ország adósbesorolását is nyomás alatt tarthatja

A nemzetközi hitelezők semmire sem értékelnék, ha a kormány „nemkonvencionális” eszközökkel próbálná elérni a konvergenciacélokat – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Tatha Ghose, a Commerz­bank régiós elemzője, aki szerint az ország iránti bizalom visszaszerzésének egyetlen módja, ha az ágazati különadók kivetése helyett a hagyományos adókat emelik, és számottevően csökkentik az ál­lami kiadásokat. Jelenleg azonban nem várható, hogy a kormány egy hagyományos EU-stílusú csomag mellett köte­lezné el magát, ahogy a célok elérése sem. A banki tranzak­ciós adó a befektetők körében nem kelt majd különösebb megütközést – véli Tatha Ghose –, mivel ők már hozzászoktak Budapest ad hoc megoldásaihoz, de Magyarország adósbesorolását nyomás alatt tarthatja, és ütközhet több, az európai bankszektorra vonatkozó uniós irányelvvel is.


Világgazdaság - Csaba Ferenc A piac az ország adósbesorolását is nyomás alatt tarthatja A nemzetközi hitelezők semmire sem értékelnék, ha a kormány „nemkonvencionális” eszközökkel próbálná elérni a konvergenciacélokat – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Tatha Ghose, a Commerz­bank régiós elemzője, aki szerint az ország iránti bizalom visszaszerzésének egyetlen módja, ha az ágazati különadók kivetése helyett a hagyományos adókat emelik, és számottevően csökkentik az ál­lami kiadásokat. Jelenleg azonban nem várható, hogy a kormány egy hagyományos EU-stílusú csomag mellett köte­lezné el magát, ahogy a célok elérése sem. A banki tranzak­ciós adó a befektetők körében nem kelt majd különösebb megütközést – véli Tatha Ghose –, mivel ők már hozzászoktak Budapest ad hoc megoldásaihoz, de Magyarország adósbesorolását nyomás alatt tarthatja, és ütközhet több, az európai bankszektorra vonatkozó uniós irányelvvel is. -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek