A konvergenciaprogram fogadtatásán nem csupán az IMF-tárgyalások folytatása és a befagyasztott kohéziós alapok „felolvasztása” múlhat, de befektetői bizalmának visszaszerzésével hozzájárulhat a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémájának, a növekedési potenciál erodálódásának megoldásához is. Nem vár elsöprő sikert a konvergenciaprogramtól Gárgyán Eszter, a Citi budapesti elemzője, aki szerint a kiadáscsökkentő intézkedések sorában a már korábban bejelentett minisztériumi zárolások mellett a gyógyszerkassza és a közösségi közlekedés támogatásának csökkentése szerepelhet, a bevételeket pedig feltehetően a pénzügyi tranzakciós mellett az elektronikus útdíj bevezetésével tervezi növelni a kormány.
Ezeknek borítékolhatóan nem lesz kedvező a fogadtatása – a minisztériumi zárolások esetében kétséges a teljes körű végrehajthatóság, a tranzakciós adó miatt pedig csökkenhet a magyar bankrendszerben a szabad likviditás –, ami tovább ronthatja az IMF-fel való megállapodás esélyét, és növeli annak kockázatát, hogy az Ecofin júniusban nem vonja vissza a kohéziós alapok részleges befagyasztásáról hozott döntését. Mindez rossz pillanatban, akkor érné a magyar gazdaságot, amikor kissé inog a befektetők bizalma a magyar eszközök iránt: a kötvényhozamok emelkednek, a forint pedig gyengül az euróhoz képest. Gárgyán Eszter szerint nem kellene tartani egy esetleges erőteljesebb kiigazításnak a GDP-re gyakorolt negatív hatásától – az alacsonyabb forrásköltségek és a bizalom helyreálltával újrainduló beruházások ugyanis ezt ellensúlyozhatnák.
Mérföldkő lehet a magyar gazdaságpolitika megítélésében az, hogy a konvergenciaprogram betölti-e szerepét, azaz megnyugtató, az Európai Bizottság által is elfogadható gazdaságpolitikai akciótervet ad arra, hogy miként tartható 2013-ban és 2014-ben 3 százalék alatt az államháztartási hiány – összegezte Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője. A szakember a Világgazdaságnak elmondta: míg az előző, egy évvel ezelőtti program középtávon 3 százalék körül gazdasági növekedéssel számolt, addig az idén már sokkal szerényebbek a kilátások, és jövőre az ígéretek szerint megkezdődik a különadók kivezetése is.
A kormánynak ezért 300–400 milliárd forintos hiányt kell betömni: az állam vagy magától vesz el, vagy a lakosságtól, vagy újból a vállalati szférától, akár újabb nemkonvencionális lépésekkel. Ilyen lehet a banki tranzakciós adó, amely nem kizárt, hogy az uniós jogharmonizáció tekintetében aggályokat vet majd fel – egy 2004-ben Belgiumban kivetett hasonló adóról kiderült, hogy ellentétes a közösségi joggal –, és félő, hogy a nemzetgazdasági miniszter által vázolt áfa-ötletek sem állják ki az uniós próbát. A kiadási oldalon a Széll Kálmán-terv jó irányt jelölt ki, a kormány emellett hivatkozhat az önkormányzati rendszer átalakításával kapcsolatos racionalizálásból származó megtakarításokra is – véli a Raiffeisen vezető elemzője.
Egy második Széll Kálmán-tervre, a minisztériumi zárolások „stratégiáján” túlmutató, fenntartható makropályát bemutató programra számít Orbán Gábor, az Aegon Alapkezelő kötvényportfolio-menedzsere, aki a Világgazdaságnak elmondta: optimizmusát mindenekelőtt az a meggyőződése táplálja, miszerint a kormány is törekszik a hiteltárgyalások feltételeinek megteremtésére, illetve a túlzottdeficit-eljárás lezárására.
A szakember szerint a banki tranzakciós adót nem biztos, hogy eleve elutasítja az Európai Bizottság, mivel azonban nem szokványos adóról van szó, nagyon fontos, hogy milyen formában vezeti be a kormány. A legfontosabb feladat, hogy ne a készpénzforgalom amúgy is magas arányát – és ezzel a szürkegazdaság súlyát – növelje. Az áfával kapcsolatos miniszteri elképzelések, amelyek nem feltétlenül mutatnak az egyszerűbb adórendszer irányába, Orbán Gábor szerint azt célozhatják, hogy a társadalmi érzékenységet figyelembe véve tegyék igazságosabbá azt a rendszert, amelyben a több mint egymillió minimálbéres egy részének feltehetően olyan jövedelme is van, amely után nem fizet adót. A személyi jövedelemadó rendszerének felülvizsgálatát mindezek alapján az Aegon szakembere nem tartja valószínűnek.
A piac az ország adósbesorolását is nyomás alatt tarthatja
A nemzetközi hitelezők semmire sem értékelnék, ha a kormány „nemkonvencionális” eszközökkel próbálná elérni a konvergenciacélokat – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Tatha Ghose, a Commerzbank régiós elemzője, aki szerint az ország iránti bizalom visszaszerzésének egyetlen módja, ha az ágazati különadók kivetése helyett a hagyományos adókat emelik, és számottevően csökkentik az állami kiadásokat. Jelenleg azonban nem várható, hogy a kormány egy hagyományos EU-stílusú csomag mellett kötelezné el magát, ahogy a célok elérése sem. A banki tranzakciós adó a befektetők körében nem kelt majd különösebb megütközést – véli Tatha Ghose –, mivel ők már hozzászoktak Budapest ad hoc megoldásaihoz, de Magyarország adósbesorolását nyomás alatt tarthatja, és ütközhet több, az európai bankszektorra vonatkozó uniós irányelvvel is.
Világgazdaság - Csaba Ferenc A piac az ország adósbesorolását is nyomás alatt tarthatja A nemzetközi hitelezők semmire sem értékelnék, ha a kormány „nemkonvencionális” eszközökkel próbálná elérni a konvergenciacélokat – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Tatha Ghose, a Commerzbank régiós elemzője, aki szerint az ország iránti bizalom visszaszerzésének egyetlen módja, ha az ágazati különadók kivetése helyett a hagyományos adókat emelik, és számottevően csökkentik az állami kiadásokat. Jelenleg azonban nem várható, hogy a kormány egy hagyományos EU-stílusú csomag mellett kötelezné el magát, ahogy a célok elérése sem. A banki tranzakciós adó a befektetők körében nem kelt majd különösebb megütközést – véli Tatha Ghose –, mivel ők már hozzászoktak Budapest ad hoc megoldásaihoz, de Magyarország adósbesorolását nyomás alatt tarthatja, és ütközhet több, az európai bankszektorra vonatkozó uniós irányelvvel is. -->
