Most győzött a svájci jegybank – Pánikra semmi okunk?

Megtört az unalmas kereskedés az euró/frank piacán azután, hogy csütörtökön 1,1992-es szintre kapaszkodott az alpesi deviza az euróval szemben. A svájci frank 7 hónapja nem volt ilyen erős, éppen azóta, hogy a központi bank bevezette az 1,20-as küszöbszintet.

Emlékezetes, az SNB azért hozta meg ezt a döntést, mert a frank erősödése már veszélyeztette a svájci gazdaság fejlődését. Az euróövezeti adósságválság következtében tavaly az alpesi deviza szárnyalt, és augusztusban közel került a paritáshoz az euróval szemben. A központi bank tisztségviselői attól tartottak, hogy az erős frank recesszióba taszítja a gazdaságot, valamint a deflációs aggodalmak is szerepet játszottak a döntésben.

Márciusban azonban már 1 százalékos várható növekedésről írt az SNB, azonban úgy látják, hogy 0,6 százalékkal fognak csökkeni idén a fogyasztói árak. A deflációval kapcsolatos aggodalmak továbbra is fennállnak – sőt, csökkentették középtávú inflációs várakozásukat a három hónappal azelőttihez képest –, noha a gazdasági visszaesés már nem tűnik olyan fenyegető veszélynek.

A tavaszi kamatdöntésen változatlanul 0 és 0,25 százalék között hagyták a megcélzott kamatszintet (3 hónapos Libor), és a jegybanki prognózis szerint az infláció még középtávon sem éri el a 2 százalékos szintet.

A kritikus árfolyam sérülése azonban első jele lehet annak, hogy a piac elkezdi tesztelni az SNB elkötelezettségét. A központi bank tisztségviselői többször hangsúlyozták, hogy minden eszközzel megvédik ezt az árfolyamot, és nem hagyják a frankot 1,20 alá erősödni.

Többen arra számítanak, hogy a frank erősödésére fognak spekulálni a piaci szereplők, ha jelentősen romlik a nemzetközi befektetői környezet. Az alpesi fizetőeszköz tipikus menedékdeviza, és ezt a szerepét újra és újra bizonyította a válság idején. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a hangulatromlással összefüggésben – tekintve, hogy valószínűleg az euróövezeti adósságválsággal kapcsolatos félelmek okoznák azt – romlásnak indulhatnának a svájci növekedési kilátások.

A deflációs kockázatok mellett tehát ismét megjelenhetnének a recessziós félelmek is egy negatívabb nemzetközi környezetben, miközben a piaci szereplők megtámadhatnák az 1,20-as küszöbértéket. A központi banknak tehát azt kell mérlegelnie, hogy hagyja-e a gazdaságot recesszióba és deflációba süllyedni ebben az esetben, vagy továbbra is korlátlan mennyiségben önti a frankot, ha szükséges, és elszenvedi-e az ebből adódó veszteségeket.

Egyes elemzők felvetették, hogy egy jelentős piaci nyomás közepette az SNB-nek fel kell adnia az 1,20-as küszöbérték védését, és lejjebb kell hoznia a védeni kívánt szintet. Ugyanakkor, ha a piac egyszer már kikényszerítené az árfolyamküszöb eltolását, akkor azzal megkérdőjeleződne az SNB hitelessége a küszöbszint kapcsán, és így további nyomást helyezhetnének a központi bankra.

A Reuters áprilisi felmérése szerint (amely még a csütörtöki 1,20-as árfolyamszint sérülése előtt készült) az euró/frank árfolyam 1,205 lehet egy hónap múlva. A válaszok 1,16 és 1,24 között szóródtak. Három hónap múlva elemzők szerint 1,218, hat hónap múlva pedig 1,229 lehet az átváltási árfolyam. Egy év múlva pedig 1,251-ig gyengülhet a svájci frank.