BUX 39,240.53
-1.65%
BUMIX 3,711.97
-1.12%
CETOP20 1,829.32
-2.80%
OTP 8,422
-0.78%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-5.75%
-1.73%
-1.49%
ZWACK 18,550
+1.09%
0.00%
ANY 1,570
-0.95%
RABA 1,095
+0.92%
0.00%
+0.63%
-3.12%
-0.94%
OPUS 165.8
-2.01%
+5.42%
-3.90%
0.00%
-3.19%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,918
-1.75%
-1.27%
ALTEO 2,370
-0.84%
+11.76%
-1.22%
EHEP 1,130
-5.83%
-0.83%
+0.89%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-0.77%
0.00%
0.00%
-0.36%
+0.81%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
-0.27%
-3.12%
NAP 1,238
+1.48%
0.00%
-15.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Tárgyalás a városok nélkül

Az önkormányzatok nélkül tárgyal a kormány a települések adósságairól a bankokkal – értesült a Világgazdaság. Úgy tudjuk, közel járnak egy részmegoldáshoz, ám csak a devizahitelekről van szó, a több százmilliárdos rövid lejáratúakról nincs.

Kihagyja a kormány az önkormányzatokat a tárgyalásokról, amelyeket a bankokkal folytatnak a települési devizahitelek rendezésének helyzetéről. Lapunk értesülését megerősítette Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke is, aki elmondta: sem a kormány, sem a bankok nem tárgyaltak eddig az önkormányzati szövetségekkel a devizahitelekről.

Pedig a kormány és több bank közt zajlik a tárgyalás a települések problémáiról, és a kiszivárgó információk szerint jók az esélyek arra, hogy hamarosan legalább részmegoldás szülessen. Herbert Stepic, a Raiffeisen vezérigazgatója egy nyilatkozatában arról beszélt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és a magyar kormány hozzáállása sokkal konszenzuskeresőbb, mint egy éve volt, „pozitív, építő jellegű” megbeszélések folynak. A részletekbe azonban a polgármesterek közül információink szerint csak azok látnak be, akik erős emberek a kormánypárton belül.

A TÖOSZ-elnök mindettől függetlenül úgy véli: idén tartható marad a települések helyzete, most nem várhatóak tömeges önkormányzati csődök. Igaz, sokaknál vannak súlyos problémák – tette hozzá. Véleménye szerint 2013-ra és 2014-re kell felkészülnie a kormánynak és a bankoknak már most, ekkor kell ugyanis a legtöbbet visszafizetni a devizahitelekből. A devizaadósság a 400 milliárd forintot is meghaladja, Schmidt Jenő azonban hozzátette: emellett van egy 500 milliárd körüli összértékű, rövid lejáratú hitelekből álló tartozás.

Ezeket már régen elköltötték, most pedig néhány havonta meghosszabbítják a lejártukat. Az eldöntött, hogy nem lesznek sokkal könnyebbek a törlesztés feltételei, mint az eredeti szerződésekben. Orbán Viktor korábban azt nyilatkozta, hogy a végtörlesztéshez hasonló megoldási lehetőség nem lesz. Csendben elhalt Lázár János kezdeményezése is, a hódmezővásárhelyi polgármester pedig néhány hónapja még kemény hangvétellel követelte a várost hitelező Erste Banktól, hogy vállalják magukra az árfolyamkockázat egy részét. Azt pedig Schmidt Jenő mondta el, hogy a települési szövetségek helytelenítenék, ha az állam teljesen átvállalná néhány város adósságát. „Ne a jókkal szúrjunk ki” – fogalmazott a TÖOSZ-elnök.

Budapesten a BKV ügyében sikerült a héten megállapodni a bankokkal, de a helyzet más kérdésekben nem felhőtlen, a CET-projekt miatt például az MKB márciusban 7,5 milliárd forintra perelte be a fővárost. Tegnap Esztergomban szólaltak fel egy banki lépés ellen: az esedékes törlesztőrészletet, mintegy 100 millió forintot az önkormányzat munkabér-elszámolási számlájáról emelte le a város számlavezető bankja, így pedig Tétényi Éva polgármester szerint bizonytalanná vált, át tudják-e utalni a közalkalmazottak és a köztisztviselők fizetését.

Menekülés az adósságcsapdából

Az önkormányzati problémák többségének kiinduló időpontját 2005–2007 környékén kell keresni: ekkor terjedt el az a szokás, hogy kötvénykibocsátással, vagyis gyakorlatilag hitelfelvétellel próbálnak pénzhez jutni. A válság előszele még nem látszott, és fontos a politika is, hiszen ekkor előbb kampányidőszak volt, ami nem segített a spórolásban, majd sok helyen új városvezetés jött, akik nem akarták, hogy ne legyenek fejlesztések, akár hitelből.

Az árfolyamkockázattal kevesen számoltak, e szempontból pedig a legrosszabbkor, 2011-ben járt le a legtöbb helyen az a moratórium, amíg kamatokat nem kellett törleszteni. Nem segítettek a kormányzati lépések sem: 2006 óta mindhárom kormány jelentősen csökkentette a települések támogatását, a feladatkör viszont nőtt.

Világgazdaság - Sztojcsev Iván Menekülés az adósságcsapdából Az önkormányzati problémák többségének kiinduló időpontját 2005–2007 környékén kell keresni: ekkor terjedt el az a szokás, hogy kötvénykibocsátással, vagyis gyakorlatilag hitelfelvétellel próbálnak pénzhez jutni. A válság előszele még nem látszott, és fontos a politika is, hiszen ekkor előbb kampányidőszak volt, ami nem segített a spórolásban, majd sok helyen új városvezetés jött, akik nem akarták, hogy ne legyenek fejlesztések, akár hitelből.

Az árfolyamkockázattal kevesen számoltak, e szempontból pedig a legrosszabbkor, 2011-ben járt le a legtöbb helyen az a moratórium, amíg kamatokat nem kellett törleszteni. Nem segítettek a kormányzati lépések sem: 2006 óta mindhárom kormány jelentősen csökkentette a települések támogatását, a feladatkör viszont nőtt. -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek