A múlt héten nagy sokk érte a magyar sztorit, kiváltképp saját nézetünket – ismeri el Peter Attard Monalto. A Nomura közgazdásza emlékeztet, Orbán Viktor miniszterelnök a múlt kedden Brüsszelbe látogatott, és találkozott az Európai Bizottság elnökével, José Manuel Barrosóval. Az EU politikai garanciát kapott a központi bank függetlenségét illetően, de Magyarország kijelentette, hogy nem tesz lépéseket a bírák nyugdíjazása, az adatvédelmi ombudsman, és a jegybanki eskü kapcsán.
Az Európai Bizottság csak a bírák és az ombudsman ügyében fordul az Európai Bírósághoz, az MNB-törvény kérdésében a politikai garancia miatt nem. Miután az EU kijelentette, hogy a jegybanktörvény módosításával kezdődhetnek a tárgyalások a magyar eszközök nagyot erősödtek.
Montalto hangsúlyozza, hogy az IMF weboldalán hivatalos közlemény nem látott napvilágot, csak a Valutaalap magyarországi tisztségviselője adott ki egy nyilatkozatot. E szerint az IMF üdvözli az Európai Bizottság döntését, hogy kezdődhetnek a tárgyalások, de a Valutaalap azt is közölte: csak az MNB-törvény módosításával indulhatnak a tárgyalások. Ebből az elemző arra következtet, hogy az IMF-et nem vonták be a döntésbe.
Szerdán Orbán Viktor és a kormány más tagjai azt mondták, hogy kezdődhetnek a tárgyalások, és gyors megállapodás születhet, talán még a nyáron. A következő nap már „keményebb” volt a retorika, és azt mondták, hogy a jelenlegi jegybanktörvényen nem kell tovább módosítani. Mindezek és a piaci reakciók alapján azt látjuk, hogy a magyar kormányzat a „török kártyát” játssza – véli Montalto, aki érvelését azzal támasztja alá, hogy konkrét intézkedéseket nem tett a magyar kormány.
A Nomura közgazdásza szerint jelentős különbség van az Európai Bizottság és az IMF között, és nem szabad elfelejteni, hogy a Valutaalap szélesebb körben aggódik a jegybanktörvény miatt (összhangban az Európai Központi Bankkal), így a Monetáris Tanács bővítése, az új alelnök kinevezése miatt is. Továbbra is nagyon bizonytalan, hogy mikor kezdődnek meg a tárgyalások Montalto szerint, aki úgy látja, hogy az IMF ki fog állni a fenti kérdésekben véleménye mellett, amit az EKB is támogat majd. Ezért a múlt heti fejlemények látszólagosak – vélte.
A Nomura elemzői hangsúlyozzák, hogy a tárgyalások részét képezheti a Költségvetési Tanács kérdése, valamint az egykulcsos is. Ebben az értelemben az előrelépés „látszólagos”. „Azt gondolom, hogy a védőháló jelenleg ugyanolyan távol van, mint korábban” – írja Montalto. A kulcsfontosságú, időigényes kérdések mindig a tárgyalásokon kerülnek elő.
Mi várható?
Az elemző úgy látja, a kormányzat elfogadhatja a jelenlegi módosított MNB-törvényt, amely az EKB (és az IMF) szerint még mindig nem megfelelő.
Valószínűleg az Európai Bizottság megítélése szerint a konvergenciaprogram elegendő ahhoz, hogy lezárja a túlzottdeficit-eljárást. Ezt a hitelminősítő intézetek is pozitív visszajelzéssel nyugtázhatják – vélte Montalto. Az eurózóna helyzetének romlása (valószínűleg Spanyolországban, talán más magországokban) a magyar kockázati prémium relatív csökkenéséhez vezethet. Miután júliusban elfogadják a jegybanktörvény végleges változatát, amelyben az EKB meglátásait is figyelembe veszik, elkezdődhetnek a tárgyalások.
Az elemző szerint ugyanakkor nem várható gyors megállapodás: Montalto továbbra is azt gondolja, hogy a kockázati étvágy romlására lenne szükség ahhoz, hogy a kormány elfogadjon kompromisszumokat például az adózás kérdésében. Ugyanakkor azt is írja, nem gondolja, hogy a konvergenciaprogrammal simább előrehaladást lehetne elérni a hiteltárgyalásokon. A költségvetési konszolidáció minőségével és az új adókkal lehetnek aggodalmai az IMF-nek.
