Nem a világvége a görög búcsú

„Extrém drága és kemény lenne, nem csak Görögország számára” – így kommentálta Christine Lagarde, az IMF vezére egy holland televíziós csatornának a hellének eurózóna-búcsújáról szóló találgatásokat, Antonisz Szamarasz, a hitelcsomagot támogató Új Demokrácia vezére pedig egyenesen „az ország pusztulásának rémálmát” vizionálta ezen forgatókönyv valóra válása esetén. A Daily Telegraph által idézett tanulmány szerint Franciaország 66,4, Németország 89,8 milliárd eurót bukna ebben az esetben az adósságtörlesztés leállása és különböző garanciavállalások aktivizálódása miatt, ha pedig az egész eurózóna összeomlana, akkor – állítja egy másik, a Guardian által idézett elemzés – az egész Európára „nézve katasztrofális”, ezermilliárd dolláros veszteséggel járna.

A Spiegel e heti terjedelmes címlapsztorijában ezzel szemben arra a végkövetkeztetésre jutott – és ezt vezető politikai szinten is egyre többen osztják –, hogy mind az eurózóna, mind a görögök számára előnyösebb lenne a búcsú. A lap szerint e relatíve kis ország kiválása a magánhitelezők és az eurózóna számára is „elviselhető szintű” veszteségekkel járna, a görögök pedig néhány kemény év után ismét a növekedés útjára léphetnének. A drachma bevezetésével és azonnali leértékelésével például erőre kapnának a helyi cégek, az emberek ugyanis a megdrágult exporttermékek helyett a hazai árukat vásárolnák, amelyek a csökkenő árak miatt külföldön is versenyképesebbek lennének.

Ami az esetleges görög szakítás Magyarországra gyakorolt negatív hatásait illeti, azok valószínűleg kezelhető keretek között maradnának. „A piaci hullámok természetesen a szokásos csatornákon keresztül hazánkat is elérnék, összeomlástól azonban nem kell tartani, legalábbis ha sikerül megakadályozni az eurózóna további lemorzsolódását” – mondta a Világgazdaságnak Árokszállási Zoltán. Az Erste Bank makroelemzője a negatív hatások között említette, hogy a görög kilépés esetén a forint egy időre ismét a 300-as szint fölé gyengülhet az euróval szemben, másrészt tovább emelkednének a magyar állampapírok már amúgy is magas hozamszintjei, azaz még drágábbá válna az adósságfinanszírozás. „Ebben az esetben fokozódna a nyomás a kormányon annak érdekében, hogy mihamarabb kösse meg az IMF-hitelmegállapodást”’ – fűzte hozzá.

Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára tegnap a Dow Jones-nak azt mondta, hogy Magyarország „több mint elegendő finanszírozási tartalékkal” rendelkezik egy vészhelyzet kezelésére – utalva a nyugdíjvagyonból fennmaradt összegre, a Mol-részvénycsomagra, valamint az MNB devizatartalékára. Elismerte, hogy az IMF-megállapodás segíthetne a helyzet kezelésében – szerinte a kormány célja továbbra is ez.

83 éves külügyminiszter a kormányban

Tegnap letette az esküt az a görög átmeneti kormány, amely a június 17-re kitűzött újabb választásokig irányítja az országot. A 16 fős kabinet elsősorban egyetemi professzorokból, valamint diplomatákból áll, a külügyminiszter például egy 83 éves nagykövet lett. Eközben nem csitul a bankpánik: a görögök a május 6-ai választások óta már legalább hárommilliárd eurót vettek ki számláikról. A görög központi bank közlése szerint csak a hét egyetlen napján mintegy 800 millió eurót menekítettek ki a lakosok.