Elárulta Varga Mihály jobbkeze, hogy miben a legjobb most a magyar gazdaság

Noha a magyar államadósság még mindig a legmagasabb, a magyar gazdaság egyensúlyi mutatói a legjobbak között vannak a régióban – erről beszélt Kurali Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) márciusban kinevezett alelnöke, aki a jegybank megújult podcastjének volt a vendége vasárnap este. A szakember korábban a Deutsche Bank, majd 2019-től az Államadósság Kezelő Központ(ÁKK) vezérizgatója volt, egészen idén márciusig.

Magyar gazdaság: az egyik legjobb egyensúlyi mutatókkal rendelkezünk

Az ÁKK korábbi vezetője hosszan beszélt a magyar gazdaságot érő kihívásokról: az inflációról, a növekedésről vagy a bankrendszer likviditásáról. Az államadósság kapcsán Kurali Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy nem érdemes összevetni az unió adósságával a hazai adósságrátát, helyette referenciapontnak a hasonló fejlettségű és régiós országokat kell tekinteni, amit azzal indokolt, hogy az euró egy globális deviza, amely olyan nagy részt képvisel a világkereskedelemből, hogy a portfóliókezelőknek, jegybankoknak tartaniuk kell eurós eszközöket.

 „Az EU 80 százalék fölött államadósságát sokkal könnyebb finanszírozni, mivel vannak olyan befektetők, akiknek muszáj tartaniuk az adósságot. Ez nem igaz sem a lengyelekre, sem Magyarországra, sem a románokra, sem a csehekre, hiszen ezek nem globális tartalékdevizák” – fogalmazott az MNB alelnöke. Emiatt azt kell nézni, hogy a hozzánk hasonló fejlettségű országok hogy állnak.

– emelte ki Kurali Zoltán, hozzátéve, hogy ezzel szemben a lengyeleknél nagyon nagy az elsődleges hiány, és a fizetési mérleg is deficites, a románoknál pedig mindkettő óriási. Úgy látja, hogy a „flow” mutatók alapján jól állunk, viszont a „stock” mutatók alapján az adósságállományunk már a legnagyobb. A hazai adósságfinanszírozást ugyanakkor segíti, hogy a lengyelek mellett nálunk az egyik legnagyobb a lakosság aránya az államadósságon belül, míg Romániában az alacsonyabb adósságszintet jóval nagyobb részben külföldi befektetők uralják.

Nagyon ki van téve a külpiacoknak a magyar gazdaság

Az MNB alelnöke kitért a magyar gazdaság szerkezeti sajátosságaira is. 

– mondta, és hozzátette, Lengyelországnak van egy belső piaca, így vannak saját iparágai és termelése. Szerinte a 2008-as gazdasági válság után Magyarországon is felismertük, hogy a magyar gazdaság összeszerelő üzem típusú szerkezettel rendelkezik. Ennek leküzdésére tett is lépéseket a gazdaságpolitika, de az egy hosszabb folyamat, mire a hatékonyan működő hazai vállalatok elég nagyok lesznek ahhoz, hogy fel tudják venni a versenyt a régiós versenytársakkal.

Hangsúlyozta, hogy Magyarországnak arra kell figyelnie, hogy olyan modellben képzelje el a jövőt, amelyben hatékony vállalati szerkezet, egy magas hozzáadott értéket előállító, innovatív gazdaság képe bontakozik ki, elmozdulva az összeszerelő üzemektől, ami szerinte egy adekvát stratégia volt a 90-es évek végétől egészen a Covidig. 

– jegyezte meg. Kurali Zoltán beszélt az inflációról is, úgy vélekedett, hogy újra kiszabadult a palackból, vagy „talán sosem lett igazán visszatuszakolva”.

A magyar hiány az egyik legalacsonyabb a régióban

Annak ellenére, hogy a magyar költségvetési hiány idén lesz ötödik éve, hogy meghaladja 3 százalékos maastrichti kritériumot, régiós viszonylatban egyáltalán nem kirívó. Míg Magyarországon tavaly a GDP 4,9 százaléka volt, ami kétségtelenül magasabb, mint amivel a kormány eredetileg tervezett, addig a szomszédos országokban szinte mindenhol nagyobb számokat láttunk:

• Szlovákiában 5,3 százalék,
• Lengyelországban 6,6 százalék,
• Romániában pedig 9,3 százalékra rúgott,
• a kivételt a csehek jelentik, ahol mindössze 2,2 százalék volt, igaz, ez megszorítások nélkül aligha sikerült volna. De említhetnénk az osztrákokat is, ott tavaly 4,7 százalékos hiányt hozott össze a bécsi kormány, ami alig marad el a magyar adattól.

Sőt, nagyon úgy tűnik, hogy idén is a jobbak között lehetnek a magyar egyensúlymutatók, ha valóban tartja magát a vállalásához Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter szeptemberben a Reutersnek adott interjújában 4 és 4,5 százalék közötti hiányról beszélt, ez még mindig magasabb a 3,7 százaléknál, amit vállalt a kormány a 2025-ös költségvetés elfogadásakor, ám a tárcavezető korábban több feltételt is megszabott, amiről nem hajlandó lemondani. Ilyen például, hogy minden évben csökkenteni kell a hiányt, az államadósságnak 74 százalék alatt kell maradnia, és a kamatkiadások nélkül számított elsődleges egyenleg sem szállhat el. Ami az utóbbit illeti, Romániában jelenleg 6 százalék körül van az elsődleges egyenleg, ami jelentős strukturális problémára utal.