Az innováció és a gazdasági növekedés közötti kapcsolat úttörő magyarázatáért Joel Mokyr amerikai-izraeli gazdaságtörténész, valamint Philippe Aghion francia és Peter Howitt kanadai közgazdász kapta idén a Svéd Nemzeti Bank Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíját. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia hétfőn Stockholmban jelentette be a döntését.
A díj megoszlása a következőképp alakult:
Az idei díjazottak a modern kor legfontosabb gazdasági jelenségét, az ipari forradalom óta tartó, folyamatos gazdasági növekedés mozgatórugóit tárták fel. Joel Mokyr gazdaságtörténészként azt mutatta be, hogy a tartós fejlődés kulcsa a „hasznos tudás” két típusának, az elvi (miért működik valami) és a gyakorlati (hogyan működik valami) tudásnak az összekapcsolódása volt. A felvilágosodás előtt a technológiai újítások jellemzően elszigeteltek maradtak, mert a tudományos megértés hiányzott a gyakorlati alkalmazások mögül. A tudományos módszer alkalmazásának megkezdésével ez megváltozott, és a két tudásterület elkezdte erősíteni egymást, ami egy önfenntartó innovációs ciklust indított el. Mokyr hangsúlyozza, hogy ehhez elengedhetetlen volt egy olyan társadalmi berendezkedés is, amely nyitott a változásra, és amelyben az új technológiák által fenyegetett, ellenérdekelt csoportok nem tudták megakadályozni a fejlődést.
Míg Mokyr a történelmi előfeltételeket azonosította, Aghion és Howitt egy matematikai modell használatával írta le a folyamat belső mechanizmusát, az úgynevezett „kreatív rombolás” elméletét. Modelljük szerint a növekedés motorja az a szüntelen verseny, amelyben a vállalatok kutatás-fejlesztésbe fektetnek, hogy jobb termékekkel vagy hatékonyabb eljárásokkal piacvezetővé váljanak, és ideiglenes monopolprofitra tegyenek szert. Ez a siker azonban azonnal arra ösztönzi a versenytársakat, hogy egy még újabb innovációval letaszítsák a piacvezetőt a csúcsról. Ez a ciklus, amelyben régiek tűnnek el és újak jönnek létre, a gazdasági átalakulás és a tartós növekedés lényege. Munkájuk rávilágít a kutatás és fejlesztés támogatásának összetettségére, a túlzott piaci koncentráció veszélyeire és arra, hogy a növekedés fenntartásához elengedhetetlen a kreatív rombolás által érintett munkavállalók támogatása.
A díjjal az idén 11 millió svéd korona, átszámítva mintegy 390 millió forintnyi pénzjutalom is jár, amin a három tudós osztozik.
Az idei a díj 57. átadása, a kitüntetettek száma ezzel 99-re emelkedett. A díjazottak közül eddig a legfiatalabb a francia-amerikai Esther Duflo volt, aki 2019-ben 46 évesen vehette át a díjat, míg a legidősebb az amerikai Leonid Hurwicz, akit 2007-ben 90 évesen tüntettek ki. A díjazottak között három nő szerepel: Elinor Ostrom (2009), Esther Duflo (2019) és Claudia Goldin (2023), közülük csak Goldin kapta egyedül az elismerést.
A magyar tudományos élet számára is van vonatkozása a díjnak: 1994-ben Harsányi János (John C. Harsanyi) kapott megosztott közgazdasági Nobel-emlékdíjat a játékelmélet területén végzett úttörő munkásságáért.
A korábbi években elismerték többek között a szegénység és a jólét kutatását (Angus Deaton, 2015), a viselkedési közgazdaságtant (Richard H. Thaler, 2017), a bankok és a pénzügyi válságok szerepét (Ben S. Bernanke és társai, 2022), valamint tavaly a nők munkaerőpiaci helyzetének megértéséért végzett kutatásokat (Claudia Goldin). Az idei díj is ebbe a sorba illeszkedik, egy a fenntartható fejlődés szempontjából megkerülhetetlen témát helyezve a középpontba.
Arról, hogy a friss Nobel-díjazott Krasznahorkai László mekkora összeget tehet zsebre, itt írtunk részletesen.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.