390 millió forinton osztozik a három közgazdász: megvannak a közgazdaságtudományi Nobel-emlékdíj nyertesei

Az innováció és a gazdasági növekedés közötti kapcsolat úttörő magyarázatáért Joel Mokyr amerikai-izraeli gazdaságtörténész, valamint Philippe Aghion francia és Peter Howitt kanadai közgazdász kapta idén a Svéd Nemzeti Bank Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíját. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia hétfőn Stockholmban jelentette be a döntését.  

Nobel a fejlődés történetének megértéséért és modellezéséért

A díj megoszlása a következőképp alakult:

• a felét Joel Mokyrnak ítélték, „a technológiai fejlődésen keresztüli fenntartható növekedés előfeltételeinek azonosításáért”, 
• a másik felét pedig közösen Philippe Aghion és Peter Howitt kapta „a kreatív romboláson keresztüli fenntartható növekedés elméletéért”.

Az idei díjazottak a modern kor legfontosabb gazdasági jelenségét, az ipari forradalom óta tartó, folyamatos gazdasági növekedés mozgatórugóit tárták fel. Joel Mokyr gazdaságtörténészként azt mutatta be, hogy a tartós fejlődés kulcsa a „hasznos tudás” két típusának, az elvi (miért működik valami) és a gyakorlati (hogyan működik valami) tudásnak az összekapcsolódása volt. A felvilágosodás előtt a technológiai újítások jellemzően elszigeteltek maradtak, mert a tudományos megértés hiányzott a gyakorlati alkalmazások mögül. A tudományos módszer alkalmazásának megkezdésével ez megváltozott, és a két tudásterület elkezdte erősíteni egymást, ami egy önfenntartó innovációs ciklust indított el. Mokyr hangsúlyozza, hogy ehhez elengedhetetlen volt egy olyan társadalmi berendezkedés is, amely nyitott a változásra, és amelyben az új technológiák által fenyegetett, ellenérdekelt csoportok nem tudták megakadályozni a fejlődést.

Míg Mokyr a történelmi előfeltételeket azonosította, Aghion és Howitt egy matematikai modell használatával írta le a folyamat belső mechanizmusát, az úgynevezett „kreatív rombolás” elméletét. Modelljük szerint a növekedés motorja az a szüntelen verseny, amelyben a vállalatok kutatás-fejlesztésbe fektetnek, hogy jobb termékekkel vagy hatékonyabb eljárásokkal piacvezetővé váljanak, és ideiglenes monopolprofitra tegyenek szert. Ez a siker azonban azonnal arra ösztönzi a versenytársakat, hogy egy még újabb innovációval letaszítsák a piacvezetőt a csúcsról. Ez a ciklus, amelyben régiek tűnnek el és újak jönnek létre, a gazdasági átalakulás és a tartós növekedés lényege. Munkájuk rávilágít a kutatás és fejlesztés támogatásának összetettségére, a túlzott piaci koncentráció veszélyeire és arra, hogy a növekedés fenntartásához elengedhetetlen a kreatív rombolás által érintett munkavállalók támogatása.

Az idei a díj 57. átadása, a kitüntetettek száma ezzel 99-re emelkedett. A díjazottak közül eddig a legfiatalabb a francia-amerikai Esther Duflo volt, aki 2019-ben 46 évesen vehette át a díjat, míg a legidősebb az amerikai Leonid Hurwicz, akit 2007-ben 90 évesen tüntettek ki. A díjazottak között három nő szerepel: Elinor Ostrom (2009), Esther Duflo (2019) és Claudia Goldin (2023), közülük csak Goldin kapta egyedül az elismerést.

A korábbi években elismerték többek között a szegénység és a jólét kutatását (Angus Deaton, 2015), a viselkedési közgazdaságtant (Richard H. Thaler, 2017), a bankok és a pénzügyi válságok szerepét (Ben S. Bernanke és társai, 2022), valamint tavaly a nők munkaerőpiaci helyzetének megértéséért végzett kutatásokat (Claudia Goldin). Az idei díj is ebbe a sorba illeszkedik, egy a fenntartható fejlődés szempontjából megkerülhetetlen témát helyezve a középpontba.

Arról, hogy a friss Nobel-díjazott Krasznahorkai László mekkora összeget tehet zsebre, itt írtunk részletesen.