Hasonló véleményt tolmácsolt a kötetlen találkozón történeteket összefoglalva Angela Merkel német kancellár, aki úgy fogalmazott: konszolidáció és a növekedés nem egymást kizáró tényezők, hanem "ugyanazon érem két oldala".
Még az ülés esti kezdete előtt nyilatkozva Orbán Viktor magyar miniszterelnök is jelezte: Magyarország támogatja a növekedés ösztönzésének eszközeit, "de csak azt a fajtát, amely nem eredményez adósságnövekedést".
Van Rompuy és Barroso közös sajtótájékoztatójukon azt is hangsúlyozták: a tagországok állam-, illetve kormányfői egyfelől azt akarják, hogy Görögország maradjon tagja az euróövezetnek, másfelől elvárják, hogy Athén teljesítse ennek érdekében vállalt kötelezettségeit.
Herman Van Rompuy elismerte, hogy a görögök már sok erőfeszítést tettek azért, hogy javuljon az ország helyzete, de felhívta a figyelmet arra is, hogy az eurózóna szintén jelentős szolidaritást tanúsított, hiszen 2010 óta a Nemzetközi Valutaalappal együtt már 150 milliárd euró támogatásban részesítette az országot. Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőit tömörítő testület elnöke reményének adott hangot, hogy a június 17-i választások után felálló görög kormány folytatni fogja a reformokat. Van Rompuy arról beszélt, hogy az eurókötvények ügyéről nem mint azonnal megvalósítandó elképzelésről, hanem "a pénzügyi és gazdasági unió elmélyítésére irányuló hosszú távú terv részeként" volt szó a tanácskozáson.
Barroso a mostani kötetlen találkozóról szólva hangsúlyozta, hogy ezúttal nem hoztak döntéseket, de több tekintetben hasznosan előkészítették a június végén esedékes hivatalos EU-csúcsot. Külön kiemelte az úgynevezett projektkötvények, az Európai Beruházási Bank tőkeemelése, illetve a fiatalok munkanélkülisége elleni fellépés kérdését.
