"Megtettük és meg fogjuk tenni minden alkalommal, amikor szükséges" – ezekkel a szavakkal méltatta az államosítás "intézményét" a hét elején Cristina Fernández de Kirchner Buenos Airesben a helyi vízművek gyáravatóján – a céget még 2006-ban vette vissza az argentin állam az itthon is jól ismert francia Sueztől.
Fernández, az YPF argentin olajipari óriás elmúlt hetekben lezajlott államosítására is utalva, megjegyezte: ezeket az intézkedéseket az ország érdekében kellett megtenni, még akkor is, ha ezek sértenek egyes, nagy hatalommal rendelkező érdekcsoportokat. Hozzátette: az államosításokat nem ideológiai okokból vagy népszerűség-növelés céljából hajtották végre, hanem azért, mert az adott cégeket "katasztrofálisan menedzselték a magántulajdonosok", idézte az elnököt a Mercopress.
A kritikusok viszont egész máshogy látják a történéseket. Fernandez döntése nyomán Argentínát "jogbiztonság nélküli országnak" nyilváníthatja a Nyugat, és így a dél-amerikai állam könnyen elvághatja magát a nemzetközi hitelektől, befektetésektől és kereskedelemtől, figyelmeztetett publicisztikájában Luis Felipe Lampreia, Brazília egykori külügyminisztere.
Szerinte a rossz kormányok mindig arra törekednek, hogy ilyen típusú intézkedésekkel növeljék a népszerűségüket, miközben nem törődnek ezek hosszú távú, az egész országra nézve negatív következményeivel. "Az argentin kormányoknak Juan Peron 1946-os hatalomra jutása óta megvan ez a szokásuk" – írta Lampreia.
Az egy hónapja még a spanyol Repsol olajipari konszern többségi tulajdonában lévő YPF részleges államosítását múlt pénteken jóvá is hagyta a parlament, az államfő pedig még aznap aláírta az erről szóló törvényt. Ennek eredményeképp az argentin állam a részvények 51 százalékát szerezte meg, míg a spanyol vállalat részesedése 57,4 százalékról 6,4 százalékra csökkent. A Kirchner-család szoros barátjaként számon tartott argentin Eskenazi család továbbra is 25,6 százalékot birtokol a cégben, a fennmaradó 17 százalék pedig tőzsdén forog.
Cristina Fernández a lépést azzal indokolta, hogy a magánszektor energiacégeinél elmaradtak a fejlesztések, beruházások, ezért csökken az ország olaj- és gáztermelése, azaz Argentína miattuk vált nettó energiaimportőrré. Az ország az idén várhatóan több mint 10 milliárd dollár értékben kényszerül földgázt és cseppfolyósított földgázt behozni.
Az egyelőre kérdéses, mekkora kártérítést sikerül kicsikarnia a spanyol cégnek a dél-amerikai államtól. Túl nagy illúziói mindenesetre nem lehetnek Madridnak: a Reutersnak nyilatkozó hivatalos források szerint az összeg jóval alacsonyabb lesz a spanyolok által elvárt 9,3 milliárd dollárnál.
Amellett, hogy a Repsol kártérítési igénnyel bírósági keresetet nyújtott be az ügyben, Spanyolország korábban hivatalosan is tiltakozott a lépés ellen – Madridban például a külügyminisztériumba kérették az argentin nagykövetet. Emellett a visszaállamosítás tovább feszítheti az ország kereskedelmi partnereivel, így az EU-val és az USA-val fennálló viszonyát, amely az argentin importkorlátozások miatt amúgy sem felhőtlen.
Egyes elemzők szerint további problémát okozhat Fernándeznek, hogy Argentína – szükséges tőke és know-how híján – nem lesz képes véghezvinni a cégnél a szükséges fejlesztéseket. Erre utal, hogy a kormány jobb híján ismét a külföldi befektetőkhöz fordult: Amado Boudou alelnök hét eleji washingtoni útján például arra ösztönözte az amerikai olajcégeket, hogy fektessenek be az YPF-be. A Repsol ezzel egyidőben figyelmeztetett: be fogja perelni az argentin cégbe invesztáló vállalatokat.
