Bírságok: szigorít az adóhatóság

Adóbírság kivetése előtt a bizonyítás minden esetben az adóhatóság feladata – derül ki a szankcionálás alapelveiről most kiadott tájékoztatóból. A NAV a szankciókkal kapcsolatban azt is kiemeli: a hatóság köteles minden esetben az adózó javára szóló körülményeket is felfedni.

Az adóbírság alapja az adóhiány, vagyis a már ellenőrzött időszakra bevallott, de meg nem fizetett adó, valamint a jogosulatlanul kifizetett visszatérítés, visszaigénylés, illetve támogatás. Az adóhiány kiszámításakor figyelembe vehető ugyanakkor a túlfizetés, ám csak abban az esetben, ha az nemcsak az esedékességkor, hanem még az ellenőrzés napján is fennáll.

Az adóbírság mértéke a hiány vagy a jogosulatlanul igényelt összeg legfeljebb ötven százaléka lehet. Ha azonban kiderül, hogy az adózó eltitkolta bevételét, és ennek érdekében meghamisította vagy megsemmisítette a nyilvántartását, ettől az évtől elérheti akár a dupláját is. Ennél alacsonyabb csak nagyon kivételes esetekben lehet – figyelmeztet a NAV. Méltányolják például azt, ha a bírált pont esetében nem egységes a joggyakorlat, és kíméletesebb a hatóság akkor is, ha egyszemélyes egyéni vállalkozásról van szó.

Csökkenthető a bírság, ha egy adózó első esetben követ el hibát, méghozzá olyant, amelyiknél az amúgy általános gyakorlatnak tekintett előzetes figyelmeztetés nem lehetséges, például ha nem tesz eleget adatmegőrzési kötelezettségének. Ilyenkor legfeljebb a bírság 25-30 százalékának megfelelő büntetést szabhat ki a hatóság, ami a második esetben még 50–75 százalék lehet, később azonban már eléri a teljes összeget.

A másik véglet a kimondottan szigorúan szankcionált szabálysértés. Ebbe a körbe tartozik a be nem jelentett munkavállaló alkalmazása, a számlaadási kötelezettség elmulasztása, vagy a ténylegestől eltérő értékkel kibocsátott számla.

Az adóhatóság megkülönbözteti az adóbírságot és a mulasztási bírságot. Ez utóbbi az adózással kapcsolatos egyes kötelezettségek elmulasztása esetén fizetendő. Előfordulhat olyan eset is, hogy az adózó egyszerre több téren is megsérti a szabályokat, ilyenkor lehetőség van arra, hogy egy határozattal mindegyik miatt szankcionáljon a hatóság. Ez alól kivétel az, ha a benyújtott adóbevallása késedelmes és hibás is. Ilyenkor az adózót csak a késedelemért lehet büntetni. A mulasztási bírság esetében is mérlegelhet a hatóság: enyhítő körülmény például az, ha 15 napnál kevesebbet késik a bevallással, vagy ha jövedelmét nem érintő a mulasztás. A terhére róhatják fel ugyanakkor, ha hat hónapnál több az elmaradás, ha ismételten is mulaszt, vagy ha nagy összeget érint. Külön vizsgálja a hatóság a bejelentési (cégalapítás, számlanyitás, változások stb.) kötelezettségek elmulasztását. Sőt ha az alaphatározatban megszabott határidőt is elmulasztotta, a bírság kétszeresét kell kifizetnie. Ha egy adózó adószám nélkül teljesít adószámhoz kötött, illetve adóköteles tevékenységet, a hatóság a tevékenység eszközét, illetve termékét lefoglalhatja, és erről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik. Ha nyilatkozatok leadásában vagy más közzétételi kötelezettségében mulaszt az adózó, a bírság 200–500 ezer forintot érhet el.

Ennél is súlyosabb, akár egymillió forintos lehet a bírság, ha egy adózó nem ad számlát vagy nyugtát, vagy azt nem a megfelelő összegről állítja ki. Sőt ebben az esetben a hatóság be is zárhatja a vétkes üzletet: először 12, ismételt esetekben pedig 30, majd hatvan nyitvatartási napra. Hasonló a szankció, ha az ellenőrzött adózó be nem jelentett munkavállalót foglalkoztat. Igazolatlan eredetű áru esetében a bírság az áru forgalmi értékének 40 százaléka, de legalább 500 ezer forint (magánszemély esetében 200 ezer forint).

Bírság állapítható meg akkor is, ha a vállalkozókat terhelő egyes adónemeknél elvárt 90 százalékos feltöltési kötelezettségnek nem tesz eleget az adózó. Ilyenkor a befizetett előleg és a 90 százalék különbözete a szankció alapja, mértéke pedig ennek az összegnek a húsz százalékát érheti el.

Tipikus eset a valótlan tartalmú áfa-visszaigénylés. Ilyenkor a bírság a visszaigényelt adó 5 százaléka, de magánszemély esetében legalább 200 ezer, más adózónál pedig 500 ezer forint.

Közeledik a munkáltatóiadó-megállapítás ideje

Június 11-Éig, kizárólag elektronikus úton lehet benyújtani az állami adóhatósághoz a munkáltatóiadó­megállapítást. A munkáltatónak a 2011. évi adóköteles jövedelem és személyi jövedelemadó megállapítását, elszámolását legkésőbb 2012. május 21-éig kellett közölnie a dolgozóval – emlékeztet a NAV. Ugyancsak 2012. május 21-éig kellett átadni az állami adóhatóságnak a dolgozók adójuk 1-1 százalékáról rendelkező nyilatkozatait is. Ez a határidő jogvesztő: amennyiben elmulasztották, a rendelkező nyilatkozatok pótlására már nincsen lehetőség.

VG-összeállítás Közeledik a munkáltatóiadó-megállapítás ideje Június 11-Éig, kizárólag elektronikus úton lehet benyújtani az állami adóhatósághoz a munkáltatóiadó­megállapítást. A munkáltatónak a 2011. évi adóköteles jövedelem és személyi jövedelemadó megállapítását, elszámolását legkésőbb 2012. május 21-éig kellett közölnie a dolgozóval – emlékeztet a NAV. Ugyancsak 2012. május 21-éig kellett átadni az állami adóhatóságnak a dolgozók adójuk 1-1 százalékáról rendelkező nyilatkozatait is. Ez a határidő jogvesztő: amennyiben elmulasztották, a rendelkező nyilatkozatok pótlására már nincsen lehetőség.-->