Csak a bankadó tűnik el
Ha a bankadót jövőre eltörli a kormány, akkor azzal elvben 90 milliárd forint bevételtől eshet el a költségvetés. Ez a bruttó hazai termék (GDP) 0,25–0,3 százalékát kitevő egyenlegromlást jelentene, ha a kormány nem kompenzálná kiadáscsökkentéssel, vagy bevételnöveléssel a bankadó eltörlésének hatását.Az elmúlt hetekben kiszivárgott hírek szerint azonban a kormány 70 milliárd forintos bevételkieséssel számolt a jövő évi büdzsében, mert jövőre bevezetik az egységes biztosítási adót, amely már nem a bankadó soron szerepel a költségvetési törvényjavaslatban.
A bevételkiesés azonban még ennél is kisebb lehet. Azt ugyanis a hitelintézetek az adósmentésre és a hitelezés bővítésére fordított összegek arányában csökkenthetik. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter május elején arról beszélt, hogy várakozásaik szerint jövőre a magyar bankrendszer olyan mértékben növeli a hitelezést, hogy akár teljes mértékben el tudja kerülni a különadó megfizetését.
„A Magyar Bankszövetség egyetért a banki különadó kivezetésével” – kommentálta tegnap Sütő Ágnes, a szervezet kommunikációért felelős vezetője Orbán Viktor keddi kijelentését. A bankok szerint a bankadó 17-szerese az európai átlagnak, de csaknem 50-szeresére nőne, ha a tranzakciós illetékről szóló törvényjavaslatot a beterjesztett formában fogadnák el. Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke úgy vélekedett erről, hogy két „katasztrofális” év után gyakorlatilag a tönk szélére küldenék a magyar bankszektort.
A pénzügyi tranzakciós illetékből a kormány jövőre legalább 130 milliárd forint bevételt vár, amit a tranzakciót végrehajtó bankoknak kellene megfizetniük. Az ezen a címen azonban a tervekben szereplő 130 milliárdnál jóval, akár 100 milliárd forinttal is nagyobb bevétele keletkezhet a büdzsének, mivel a jelenlegi tervek szerint az adónak nem lesz felső határa. Ez a 100 milliárd forintos többlet ugyan bőven ellensúlyozza a költségvetés számra a megszűnő bankadó miatt kieső legfeljebb 70 milliárd forintot.
Ugyanakkor bizonytalan, hogy ebből a többletből mekkora összeg lesz tényleg beszedhető. Ha ugyanis nem korlátozzák a tranzakciós illeték felső határát, akkor a nagy pénzforgalmú vállalkozások banki tranzakciók és betétek jelentős részét külföldre irányíthatják át. Ezt a lépést megkönnyíti, hogy az Egységes Euró Fizetési Övezet (SEPA) az idei második félévben kedvezőbb lehetőségeket nyújt az Európai Unión belül külföldre irányuló fizetéseknél.
Megvan a helye az illetéknek
Orbán Viktor szavai szerint a magyar kormány a tranzakciós illetéktől várja a bankadó kieséséből származó összeg pótlását. Ezen a címen jövő január 1-jétől egyezrelékes illetékfizetési kötelezettség terhelné egyebek mellett az átutalást, beszedést, készpénz be-, és kifizetést, a készpénzátutalást, okmányos meghitelezést és a készpénzfizetésre szóló csekk beváltását.Orbán Viktor előadásában úgy vélekedett, hogy a tranzakciós illetékből várhatóan hatalmas lesz a bevétel, amely ha valóban realizálódik, azt kizárólag a jövedelemadók és a szociális adók csökkentésére, vagyis a versenyképesség javítására fogják fordítani. A tranzakciós illetékről azt is megjegyezte, hogy az nem egy válságkezelési eszköz, hanem a jövendőbeli magyar gazdasági rendszer állandó eleme.
A miniszterelnök mindezt a Raiffeisen Bank egyik képviselőjének kérdésére adott válaszában mondta. A hitelintézet munkatársa felszólalásában azt mondta, nem tartja elfogadhatónak a magyarországi banki terhet. A bankadót érintő kritikai észrevételre Orbán Viktor úgy reagált: egyetért vele, brutális, európai méretekben is kiemelkedően magas a magyar bankadó mértéke.
Orbán Viktor előadásában úgy vélekedett, hogy a tranzakciós illetékből várhatóan hatalmas lesz a bevétel, amely ha valóban realizálódik, azt kizárólag a jövedelemadók és a szociális adók csökkentésére, vagyis a versenyképesség javítására fogják fordítani. A tranzakciós illetékről azt is megjegyezte, hogy az nem egy válságkezelési eszköz, hanem a jövendőbeli magyar gazdasági rendszer állandó eleme.
A miniszterelnök mindezt a Raiffeisen Bank egyik képviselőjének kérdésére adott válaszában mondta. A hitelintézet munkatársa felszólalásában azt mondta, nem tartja elfogadhatónak a magyarországi banki terhet. A bankadót érintő kritikai észrevételre Orbán Viktor úgy reagált: egyetért vele, brutális, európai méretekben is kiemelkedően magas a magyar bankadó mértéke. Megvan a helye az illetéknek Orbán Viktor szavai szerint a magyar kormány a tranzakciós illetéktől várja a bankadó kieséséből származó összeg pótlását. Ezen a címen jövő január 1-jétől egyezrelékes illetékfizetési kötelezettség terhelné egyebek mellett az átutalást, beszedést, készpénz be-, és kifizetést, a készpénzátutalást, okmányos meghitelezést és a készpénzfizetésre szóló csekk beváltását.
Orbán Viktor előadásában úgy vélekedett, hogy a tranzakciós illetékből várhatóan hatalmas lesz a bevétel, amely ha valóban realizálódik, azt kizárólag a jövedelemadók és a szociális adók csökkentésére, vagyis a versenyképesség javítására fogják fordítani. A tranzakciós illetékről azt is megjegyezte, hogy az nem egy válságkezelési eszköz, hanem a jövendőbeli magyar gazdasági rendszer állandó eleme.
A miniszterelnök mindezt a Raiffeisen Bank egyik képviselőjének kérdésére adott válaszában mondta. A hitelintézet munkatársa felszólalásában azt mondta, nem tartja elfogadhatónak a magyarországi banki terhet. A bankadót érintő kritikai észrevételre Orbán Viktor úgy reagált: egyetért vele, brutális, európai méretekben is kiemelkedően magas a magyar bankadó mértéke.-->
