Magyar gazdaság

Ekkora a feketegazdaság Magyarországon

A Központi Statisztikai Hivatal az elmúlt hetekben az első negyedéves GDP-adatok, illetve a korábbi negyedévekre vonatkozó revíziók miatt is a figyelem középpontjába került. Laczka Éva gazdaságstatisztikai elnökhelyettest és Szabó Pétert, a nemzeti számlák főosztályvezetőjét erről, valamint a jövő évi kiemelt feladatról, a mezőgazdasági összeírásról kérdeztük.

– Sok szó esett az elmúlt hetekben az első negyedéves GDP-adatokról, különösen a szezonálisan kiigazított negyedéves mutatókról, melyek a revízió előtt és a revízió után sem mutattak technikai recessziót – azaz két egymás utáni negyedéves GDP-csökkenést –, noha tényleges növekedés 2012 első negyed­éve óta nem volt.
Szabó Péter: – A nemzeti számlaadatok, és ezen belül a GDP revíziója a világ minden pontján teljesen normális, mindennapos. A mostani változások súlyát részben az adta, hogy az előző negyedévhez viszonyított növekedési adatok közel vannak a 0-hoz, így könnyen előfordulhat például, hogy ami korábban pozitív, az új adatok fényében és a szezonális kiigazítás jellegéből eredően negatív vagy 0 lesz. További egyszeri hatást jelentett ráadásul a szökőév is. A szezonális kiigazítás miatt a szoftver ritkábban módosítaná a korábbi mutatókat, ha a program több évtized adataival tudna dolgozni, illetve ha a gazdaság stabilabb viszonyok között működne, Magyarország esetében azonban egyik feltétel sem teljesül.

– De nem csak a szezonálisan kiigazított adatok változnak, a KSH az első negyedéves GDP-jelentésében lefelé – 1,7 százalékról 1,6 százalékra – módosította a 2011-re vonatkozó nyers adatot is.
Laczka Éva: – Ez is az adatfeldolgozás természetes velejárója. Igaz, korábban ilyen típusú felülvizsgálatra csak szeptemberben kerülhetett sor, a KSH azonban az uniós ajánlásokkal összhangban módosította revíziós politikáját, és ezt a honlapján előre közzétette. Sajnálattal tapasztaljuk, hogy bizonyos információk nem jutnak el adatfelhasználóinkhoz annak ellenére, hogy tettünk erőfeszítéseket ebben az irányban is. Így a különböző év közi szakstatisztikák összhangja – amennyiben szükséges – gyorsabban helyreállítható.

– Mekkora adatmennyiség feldolgozását jelenti a GDP-jelentések elkészítése?
Szabó Péter: – A gyorsbecslés a termelői oldalról készül, több tucat forrásból több száz adatot használ fel. A végleges növekedési mutató gyakran csak a közzététel előtti napon születik meg, de természetesen ilyenkor is összeül az összes ágazat szakértője, és még egyszer áttekintik az adatokat. A részletes GDP-jelentésben nagyjából egy nagyságrenddel több adatot dolgozunk fel, az összes szakstatisztikai információ mellett felhasználjuk a többi között a társaságiadó-bevallásokat, de követjük – például a fekete- és szürkegazdaság arányának becsléséhez – a médiában megjelenő híreket is.

– Hány százalékosra becsülik a feketegazdaságot?
Szabó Péter: – Az úgynevezett nem megfigyelt gazdaság adhatja nagyjából a GDP 15 százalékát.

– Sokan kifogásolják – legutóbb az Adótanácsadók Egyesülete –, hogy azokat az információkat, amelyeket a KSH egy vállalattól kér, az adóhatóságnak elküldött bevallásokból is ki lehet nyerni.
Laczka Éva: – Az adatszolgáltatás terheit csökkenteni kell, ebben egyetértünk. Ahhoz azonban, hogy az adatokat a KSH is felhasználhassa, a statisztikai és az adminisztrációs rendszereket harmonizálni kell, közös koncepciókat, definíciókat kell alkalmazni, javítani kell az adminisztratív nyilvántartások (adat)minőségét is. Természetesen vannak még teendők, de van előrelépés is. A kb. 400 ezer vállalkozásból például csak 25 ezertől gyűjtünk adatokat egy reprezentatív minta alapján. Egy másik példa: előfordult már az is – a 2009-es szőlőültetvény-összeírásnál –, hogy az adatok kétharmada nem saját gyűjtésből, hanem átvett, adminisztratív információkból származott.

– A népszámlálás adatainak feldolgozása még folyik, máris készülhet a hivatal a kiemelt 2013-as feladatra, a mezőgazdasági összeírásra.
Laczka Éva: – Ez a gazdaságszerkezeti összeírás, melyet uniós és hazai törvényi előírások szerint és részben uniós finanszírozással végzünk, adja az agrárstatisztikai rendszer gerincét, a közös agrárstratégia kialakítása szempontjából tehát nélkülözhetetlen. Az EU-ban az első gazdaságszerkezeti összeírások a hatvanas években készültek. Az érvényes szabályozás szerint 10 évente teljes körű, 3 évente pedig reprezentatív mintavételen alapuló felmérést kell végezni. Jövőre az utóbbi típusú adatgyűjtésre kerül sor, teljes körű vizsgálatot legutóbb 2010-ben végeztünk. Az uniós támogatás a reprezentatív felmérésekre 1 millió euró, ami nagyjából a költségek felét fedezi.

– Mekkora munkát jelent ez?
Laczka Éva: – A mezőgazdasággal foglalkozó gazdasági szervezetek mindegyikét megkérdezzük – ilyenből 8-9 ezer van –, az egyéni gazdaságok közül pedig 100-120 ezret. Ez azt jelenti, hogy hozzávetőlegesen minden ötödik gazdálkodó adatait gyűjtjük be, a 2010-es felmérés szerint ugyanis 567 ezer egyéni gazdálkodó van az országban, mintegy 400 ezerrel kevesebb, mint 2000-ben. Az egyéni gazdaságokat összeírók keresik majd fel, egy összeíró általában 80-100 helyről gyűjti be az adatokat. A felmérésre júniusban kerül sor, és 2-3 hetet vesz majd igénybe.

– Mikor ismerhetjük meg az eredményeket?
Laczka Éva: – A tapasztalatok ebből a szempontból 2000 óta pozitívak, így a 2010-es teljes körű felmérés kapcsán is. Az előzetes adatokat már 2010 decemberében publikáltuk, és 2012 elejére elkészült a részletes jelentés is. Ennek alapján arra számítunk, hogy a jövő évi felmérés előzetes adatait még 2013-ban, a részletes adatsort pedig 2014 vége felé közzé­tehetjük.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek