Magyar gazdaság

Nőtt a korrupciós kockázat

Mindenki fogadkozott a Világgazdaság tegnapi konferenciáján: fokozza a harcot a korrupció ellen, ám az is kiderült, hogy nőtt a veszély és új korrupciós technika jelent meg Magyarországon.

„A korrupció meglopja a közösséget és az egyes állampolgárokat is, óriási kárt okoz a társadalomnak, és kikezdi az állami intézményekbe vetett bizalmat” – hangsúlyozta Rétvári Bence közigazgatási és igazságügyi államtitkár a Világgazdaság Korrupció nélkül is van üzlet című konferenciáján. Arról tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit, hogy tovább egyszerűsítik a közbeszerzési törvényt, miközben már több – sikertelen – egyeztetési kísérletet tettek a pártfinanszírozás reformja ügyében. Azt is elmondta, hogy az átláthatatlan struktúrájú cégeket kizárták az állami közbeszerzésekből.

Az államtitkár elszántságuk bizonyítására részletesen ismertette a kormány 2012–2014-re szóló közigazgatás korrupciómegelőzési programját, amely „új útra állíthatja a korrupcióellenes küzdelmet Magyarországon”. A legutóbbi közvélemény-kutatásuk során a megkérdezettek 76 százaléka nyilvánította korruptnak az egészségügyet, és majdnem ugyanilyen minősítést kaptak a politikusok – tette hozzá.

A programmal a jelenlegi 63 százalékról 50 százalékra kívánják csökkenteni a személyes kapcsolatok szerepét az ügyintézésben.
„Nem vagyunk sokkal rosszabbak, sőt néhány dologban jobbnak minősülünk a közbeszerzéseknél előforduló korrupciót tekintve Európában, vagyis igenis vannak szankciók a hazai közbeszerzési rendszerben; az új törvény jó” – vigasztalta a tanácskozás résztvevőit Gajdos Róbert, a Közbeszerzési Hatóság elnöke. Bejelentette azt is, hogy hamarosan társadalmi egyeztetéssel elkezdik a közbeszerzési etikai kódex kidolgozását.

Társadalmi környezetszennyezésnek minősítette a korrupciót Havas István, az Ernst & Young vezérigazgatója, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) elnöke. „Gátolja a szabályos üzleti versenyt, a közigazgatás átláthatóságát, közvagyont juttat magánszereplőknek és veszélyezteti a közerkölcsöt” – hangsúlyozta megnyitójában. Szinte példátlan összefogásra lenne szükség a korrupció leküzdéséhez a civil szféra, a közigazgatás és a magánszektor között. Ezt Biró Ferenc, az Ernst & Young visszaélés-kockázatkezelési üzletágának vezetője szorgalmazta, aki cégük 2012-es globális jelentésének főbb megállapításait ismertette a tanácskozáson. Eszerint a hazai cégvezetők 58 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kiterjedt korrupciót tapasztal Magyarországon.

Ha mások korrumpálnak, én hogy maradhatnék ki? Erre keresték a választ a konferencia keretében tartott első kerekasztal-beszélgetés résztvevői. „A Graphisoft szerencsés, mert sohasem sikerült korrumpálni, annyira jó minőségű a szoftverünk, hogy így vevőkre talált” – mondta Bojár Gábor, a cég elnöke. Elismerte ugyanakkor, hogy korrupciós kísérletben itt Magyarországon és Európában, majd Amerikában volt részük. Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója a korrupció tragikus üzleti következményére világított rá: az egész cégvezetés börtönbe került, miután 2006–2007-ben kirobbant megvesztegetési botrányuk. „A korrupció ártott a cégnek, a versenyképességünknek, a jó hírünknek” – mondta.

Veszélyes új jelenség

Ahogy lenni szokott: a konferencia végén robbant a bomba. Először Bojár Gábor, a Graphisoft elnöke említette meg, majd Alexa Noémi, a Transparency International Magyarország igazgatója és Tóth István János gazdaságszociológus is megerősítette, hogy új korrupciós eszköz jelent meg Magyarországon. Ezzel nem pénzt, hanem tulajdonhányadot kérnek a cégektől a megrendelésért cserébe, ami veszélyesebb az eddigi eljárásoknál is. Bojár arra hívta fel a figyelmet, hogy ezért is fokozni kell a harcot, mert sokszorosan alábecsüljük az okozott kárt: a korrupció miatt van szegénység Magyarországon.



[enews_gallery id='245832']

VG konferencia Ernst&Young korrupció
Kapcsolódó cikkek