Nyugdíjrendszer: a gyermekek számát is figyelembe kellene venni
A szakértő házaspár lehetséges megoldásként tett javaslatot a gyerekek számát is figyelembe vevő, pontrendszeres nyugdíjrendszerre.
Komoly felháborodást okozott és számos vitának adott alapot az a pontrendszeren és virtuális egyéni számlán alapuló nyugdíjreform-javaslat, amit Botos Katalin közgazdász professzor, az Antall-kormány egykori pénzügyi államtitkára és Botos József, a Társadalombiztosítási Főigazgatóság korábbi első embere tett. Pedig, mint Botos József hangsúlyozza, az általuk vázolt rendszer alapja is a munkanyugdíj, vagyis aki nem, vagy csak minimális szolgálati időt szerzett, és alig fizetett járulékot, annak hiába van több gyermeke, legfeljebb minimumnyugdíjra lenne jogosult. A gyerekvállalásért kapott pontok csak a munkanyugdíjból származó pontokat növelhetik – teszi hozzá.
Hogy miért van szükség a gyermekek számát is figyelembe venni egy új nyugdíjrendszerben, arra szerintük a demográfia helyzet a válasz. „A termékenységi ráta a rendszerváltáskori 1,9-esről 1,2-re csökkent. Ezzel szemben – egyrészt a munkahelyek 90-es évekbeli megszűnése, másrészt a nyugdíjkorhatár emelése miatti nyugdíjba menekülés következtében – a nyugdíjasok száma a 2,2 millióról 3,1 millióra emelkedett” – sorolja Botos József. Hozzáteszi: Németországban már bevezették az úgynevezett elöregedési koefficienst: a felosztható nyugdíjalapot a belépő nyugdíjasok és a születő gyerekek aránya alapján határozzák meg. Ha nem születik elég gyerek, nincs reálnyugdíj-emelkedés. Portugáliában is figyelembe veszik a születésszámot: a járulékot a szerint differenciálják, hogy hagy-e és mennyi járulékfizetőt maga után a leendő nyugdíjas.
„A demográfiai tényeket nem lehet következmények nélkül figyelmen kívül hagyni” – hangsúlyozza Botos Katalin. Gyakorlatilag generációk hiányoznak a korfáról, ami súlyos gazdasági következményekkel is jár, hiszen csak az elosztásban résztvevők száma fog emelkedni, a termelőké nem. A rendszer fenntarthatatlanná válhat, már az évszázad közepére.”
A közgazdász professzor hozzáteszi: egy, a gyerekvállalást is figyelembe vevő nyugdíjrendszer csak akkor lehet életképes, ha a mindenkori kormányok ehhez megfelelő családpolitikai intézkedéseket rendelnek. „Ma egy gyerekkel is azonnal a létminimum alatt találhatja magát egy család.”
Botos Katalin szerint egyértelműen reformkényszerben vagyunk. Most kell olyan lépéseket tenni, amelyek az évszázad közepén is finanszírozhatóvá teszik a nyugdíjrendszert. Mint fogalmaz, tisztában vannak azzal, „hogy ez egy politikailag rendkívül érzékeny kérdés.” Ezért is igyekeztek egy olyan megoldási javaslatot kidolgozni, ami nem terheli a jelenleginél jobban az államot, nem érinti hátrányosan a mostani nyugdíjasokat, és nem rontja a járulékfizetési hajlandóságot sem.
További részletek a hétfői Világgazdaságban.
