BUX 41,517.26
-3.40%
BUMIX 3,904.4
-0.66%
CETOP20 1,966.33
-1.32%
OTP 9,812
-4.69%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-2.95%
-2.22%
+0.20%
ZWACK 17,650
+1.15%
0.00%
ANY 1,630
+1.88%
RABA 1,160
-0.43%
-3.88%
-3.34%
0.00%
+0.92%
-1.93%
-10.20%
0.00%
0.00%
-1.56%
OTT1 149.2
0.00%
+0.99%
MOL 2,756
-4.04%
DELTA 38.35
-3.76%
ALTEO 2,340
-1.68%
0.00%
+0.40%
EHEP 1,690
-5.06%
+3.45%
-0.50%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.25%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
+0.96%
-3.69%
-1.13%
-1.77%
0.00%
-2.17%
-6.44%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+3.48%
NAP 1,206
-0.33%
0.00%
-0.89%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

"A bankokat mentik az adófizetők pénzén" - 172 dühös közgazdász

Hatalmas botrányt okozott Németországban az a nyílt levél, amelyben 172 közgazdász-professzor vette össztűz alá a kancellárt és a múlt heti EU-csúcs döntéseit. Míg a szakemberek az adósságok kollektivizálásától és életképtelen bankok adófizetői pénzekből történő kimentésétől tartanak, addig a politikusok a közgazdászokat hibáztatják, mondván, azok "rémhíreket terjesztenek".

"Kedves polgártársak, azok a döntések, amelyekbe a kancellár kényszerből beleegyezett az uniós tagállamok múlt heti találkozóján, rosszak" – ezzel a sokatmondó kijelentéssel indul az a felhívás, amelyet 172 német ajkú közgazdász-professzor tett közzé a Frankfurter Allgemeine Zeitungban.

A szakemberek az EU-csúcson elért egyezségek közül elsősorban a bankunió tervét kritizálják, amely keretében a jövőben uniós szinten, közösségi forrásokból végeznék a pénzügyileg megroggyant bankok kimentését, és közös garanciát vállalnának az eurózónán belüli pénzintézetekben lévő betétekre, a teljes bankrendszer működését pedig egy újonnan létrehozandó felügyeleti szerv révén kontrollálnák.

A felhívást aláíró közgazdászok szerint a bankunió gyakorlatilag az euróövezeti bankok adósságaira tett közösségi szintű garanciavállalást jelenti, és ezért komoly aggodalmakra ad okot.  A bankok adósságai csaknem háromszor akkorák, mint az államok adósságai, és az öt mentőövre szorult országban együttesen több billió eurót tesznek ki, fűzték hozzá indoklásként. 

A szakemberek szerint helytelen, hogy a bankok adósságáért a jövőben az adófizetőknek, nyugdíjasoknak kellene jótállniuk. Márpedig ez könnyen megeshet, hiszen – teszik hozzá – a dél-európai országok gazdaságaiban keletkezett buborékok kipukkanása miatt hatalmas veszteségekre van kilátás. 

A közgazdászok úgy vélik, az új rendszer által a Wall Streeten, a londoni Cityn, valamint néhány bel- és külföldi bankon segítenek az állampolgárok terhére. Szerintük az esetleges visszaéléséket aligha lehetne megakadályozni az új közös bankfelügyelet által addig, amíg az eladósodott országoknak strukturális tekintetben többségük van az eurózónán belül. Ennek keretében folyamatos nyomás alatt tarthatják a fegyelmezetten gazdálkodó országokat, hogy növeljék a garanciavállalás összegét vagy puhítsák fel a jótállás feltételeit. 

A tiltakozók összességében úgy vélik, hogy ezzel a szolidaritás nevében egyes hitelezői csoportokat dotál az EU. Szerintük hagyni kellene, hogy egyes bankok csődbe menjenek. Ezzel párhuzamosan ha az adós nem tud fizetni, akkor ennek következményeit a hitelezőknek kellene viselniük, hiszen a befektetés kezdetekor bevállalták ezt a kockázatot, jegyzik meg.

Bizonyos tekintetben hasonló állásponton van Csaba László, a Közép-európai Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Tanszékének egyetemi tanára is: "Az EU ideája által indokolt lépéseket most földhöz ragadt és nehezen támogatható napi érdekek mentén próbálják keresztül verni mindenkin. Ez veszélyes és káros út, amit sem elvi, sem gyakorlati szempontból nem szabad támogatnunk" – mondta a Világgazdaságnak.

Példaként hozzátette: "Ha nem gondoljuk azt, hogy a spanyol és az olasz bankok kimentése közösségi érdek – én például nem gondolom –, akkor az ezt céltó lépéseket célszerű még idejében leleplezni és megakadályozni. Mert hogy nem látható, mi is a közösség számára a hozzáadott érték mondjuk egy andalúziai takarékszövetkezet kimentésén, illetve hogy ez miért is nem a spanyol adófizetők ügye".

A felhívást aláíró német ajkú professzorok érveik felsorolása után egyébként egyenesen arra kérik az olvasókat: jelezzék aggodalmaikat képviselőjüknek, hogy "ők is lássák, milyen veszélyek fenyegetik a gazdaságunkat".

A német politikai elit egy része azonnal elítélte a felhívást. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter például felelőtlenségnek tartja, hogy egyes közgazdászok "rémhíreket" terjesztenek. Szerinte nem arról van szó, hogy az adósságot kollektivizálják, sokkal inkább egy közös felügyelet létrehozása a lényeg. A Handelsblatt szerint a vita a német közgazdász-társadalmat is megosztja, így több szakember elhatárolódott kollégáik nyílt levelétől.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek