Magyar gazdaság

ÁSZ-elnök: Gyakran még a célok meghatározása is hiányzik

Az egyik fél azt mondja, hogy rabszolgatartás, a másik azt, hogy rugalmas, így nem érdemes vitázni – mondta Cséfalvay Zoltán az új Munka törvénykönyvéről. Az államtitkár a Magyar Közgazdasági Társaság konferenciáján arról beszélt: ha a magyar gazdaság sikeres akar lenni, a német példát kell figyelnie – a németek szerinte azért lehetnek most Európa legerősebb gazdasága, mert 2004-2005 körül jelentős munkaerőpiaci reformot hajtottak végre.

Sokan úgy láttatnák, hogy a kormány munkapolitikája a közfoglalkoztatásról szól, pedig nem csak arról – mondta Cséfalvay. A mellett fontos a szakképzés is szerinte. Arról is beszélt: a Start-program messze nem a végleges munkaerőpiacot jelenti, de szükség van rá, mert a munkanélküliségnél még az is jobb. A kormány az eddigi lépéseivel a kínálati oldalt erősítette a munkaerőpiacon, de arra is szükség van, hogy a keresleti oldal megerősödjön – tette hozzá. Véleménye szerint erre lehet alkalmas a hónap elején bejelentett tízpontos munkahelyvédelmi csomag. A pénzügyi stabilizáció, a reformok és a munkahelyek számának növekedése garantálja a GDP-arányos 2,2 százalékos hiányt 2013-ban - mondta Cséfalvay Zoltán.

Domokos László: Pontos követelmények kellenek

Amikor a kiadáscsökkentés szóba kerül a költségvetési politika kapcsán, általában a kiadások mennyiségét nézik, nem pedig a hatékonyságát – kezdte előadását Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke. A kiadási oldalon tartós, eredményes, és nagymértékű változásokat kell elérni, ezt a munkát nem lehet megspórolni – mondta az ÁSZ-elnök. A kiadások mérséklésének legjobb útja az lenne, ha eredményességi követelményeket támasztanánk minden elköltött adóforinttal szemben – tette hozzá. Jobb elszámoltathatóságot, valamint a hatékonyabban működő intézményrendszer technológiai feltételeinek biztosítását, és a vagyongazdálkodás hatékonysági szempontú megújítását is szorgalmazta.

Törekedni kell arra, hogy csak azokat a kiadásokat hagyja jóvá az Országgyűlés, amelyek az eredményességi minimumnak megfelelnek – mondta Domokos. A költségvetési kiadások jelentős része esetében az eredményességi céltól még messze vagyunk – emelte ki. Gyakran még a célok meghatározása is hiányzik vagy hiányos, nem ritkán túl általános. Ez pedig problémákat okoz az elszámoltathatóságnál is. Ahhoz azonban, hogy számon lehessen kérni az eredményességet, meg kell határozni a pontos követelményeket, amelyektől csak kivételes esetekben volna szabad eltérni. Fontosak a törvényi keretek is; nem meglepő módon az ÁSZ-elnök azt kérte, hogy a számvevőszék kapjon nagyobb hatáskört ezen a téren.

Szét kell választani a működési és a fejlesztési célú kiadások vizsgálatát – mondta Domokos. Erre az önkormányzatok esetében már sor is került – az eredmények lesújtóak lettek, de ez messze nem a módszertan hibája Domokos szerinte, mint mondta, több önkormányzat jelezte, hogy alkalmazná ezt a rendszert.

A kiadási oldalon tetszőlegesen lehet csökkenteni az előirányzatokat, hiszen bármikor mondhatják a városok, hogy egy-egy intézmény forrásait csökkentik. De igazi csökkentést azonban nem ezzel lehet elérni, hanem azzal, ha a megszorítások címzettjei hatékonyabbá teszik a működésüket, így jobban tudnak a megváltozott helyzethez alkalmazkodni – jellemezte az önkormányzati gazdálkodás egyik legfőbb problémáját. A problémák a mostani helyzetben nem tűnnek el, csak később derülnek ki, általában persze nem a választások előtt – beszélt az önkormányzati gazdálkodásról Domokos. Vannak pozitív példák is: ilyenkor egyrészt a méretgazdaságosságra törekvés jelentette a megoldást, másrészt az, hogy a magánszektortól vettek át módszereket. Gyakran a szolgáltatások számát is csökkenteni kell, félig kihasznált épületeket csak különleges esetekben érdemes megtartani.

Domokos Cséfalvay költségvetés
Kapcsolódó cikkek