Eltérő álláspontok a hiánycélról

Egy nappal az EU–IMF-delegációjának érkezése előtt továbbra is eltérően látták a gazdaság helyzetét a főszereplők – derült ki a Költségvetési Tanács kezdeményezésére a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett konferencián.

Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint a 2013-as költségvetés „hármas célra lő”, stabilitásra, reformokra és munkahelyekre. Előbbit például a kiadáscsökkentést jelentő reformok, illetve a tartalékok biztosítják, így a tervezett 1,6 százaléknál kisebb gazdasági növekedés mellett is tartható a kitűzött 2,2 százalékos hiánycél – vélekedett.

Utóbbiról, vagyis a munkahelyekről úgy fogalmazott: ha a magyar gazdaság sikeres akar lenni, a német példát kell figyelnie. Az szerinte azért lehet most Európa legerősebb gazdasága, mert 2004–2005 körül jelentős munkaerő-piaci reformot hajtott végre. „Az egyik fél azt mondja, hogy rabszolgatartás, a másik azt, hogy rugalmas, így nem érdemes vitázni” – vélekedett az új Munka törvénykönyvéről. Szerinte sokan úgy láttatnák, hogy a kormány munkapolitikája a közfoglalkoztatásról szól, pedig nem csak arról. „A kormány az eddigi lépéseivel a kínálati oldalt erősítette a munkaerőpiacon, de arra is szükség van, hogy a keresleti oldal megerősödjön” – tette hozzá Cséfalvay. Véleménye szerint erre lehet alkalmas a hónap elején bejelentett tízpontos munkahelyvédelmi csomag.

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a költségvetésben lévő szabad tartalékok teljes törlése esetén a 3 százalékos hiánycél alatt lehet az ország, „ami nagyon jelentős eredmény lehetne”. A büdzsé benyújtása óta azonban számos módosító javaslat került a tervezetbe, amelyek változtathatnak a célon. Arról számszerűsített adat nincs még, hogy a módosítások pontosan hogyan hathatnak a növekedésre, valamint a hiánycélra. Az azonban „nagyon-nagyon valószínűtlen”, hogy ne romoljon jelentősen a költségvetés helyzete – mondta, hozzátéve: a következő fél év nagy feladata lesz megtalálni azokat az intézkedéseket, amelyekkel vissza lehet térni az eredeti, 3 százalék alatti hiánycélhoz.

A munkaerőpiac számára jó hatással lehetnek a tervek Simor szerint is, ám ezeket az említett, hiánycél felé vezető lépésekkel együtt kell majd értékelni – közölte. Olyan ez Simor szerint, mintha egy családban bejelentenék, hogy alaposan megemelik a gyerekek zsebpénzét, ám hogy egyensúlyban maradjon a családi kassza, nem hetente, hanem havonta egyszer mennek el étterembe enni – külön nincs értelme vizsgálni a két lépést. Simor szerint figyelembe kell venni a globális kockázatokat is, amikor a magyar gazdaság növekedési lehetőségeit tervezik. Azokban az országokban, amelyek adósságproblémával küzdenek, a belföldi kereslet visszafogott szokott maradni az egész kontinensen, Magyarországon sem más a helyzet. Ebből viszont az következik, hogy a belföldi keresletre alapozott gazdaságélénkítő politika „esélyei igencsak csekélyek” – tette hozzá.

„Amikor a kiadáscsökkentés szóba kerül a költségvetési politika kapcsán, általában a kiadások mennyiségét nézik, nem a hatékonyságát” – kezdte előadását Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke. A kiadási oldalon tartós, eredményes és nagymértékű változásokat kell elérni. „A kiadások mérséklésének legjobb útja az lenne, ha eredményességi követelményeket támasztanánk minden elköltött adóforinttal szemben” – tette hozzá.

A költségvetési kiadások jelentős részénél az eredményességi céltól még messze vagyunk – vélekedett. Gyakran még a célok meghatározása is hiányos, túl általános, ami problémákat okoz az elszámoltathatóságnál. Ahhoz, hogy számon lehessen kérni az eredményességet, meg kell határozni a pontos követelményeket, amelyektől csak kivételes esetekben volna szabad eltérni – mondta. Fontosak a törvényi keretek is: Domokos ezzel kapcsolatosan azt kérte: a számvevőszék kapjon nagyobb hatáskört ezen a téren.

A delegáció áttekinti a legfrissebb gazdasági fejleményeket – nyilatkozta korábban Gerry Rice, az IMF külkapcsolati igazgatója.Egyelőre nem nyilvánvaló, miről kívánnak megállapodni: a kormány elővigyázatossági, az IMF pedig a szigorúbb feltételekhez kötött készenléti hitelkeretről tárgyalna. A „kényes kérdések”, például az egykulcsos adó, a tranzakciós illeték és a különböző vagyoni adók bevezetése várhatóan augusztus közepétől kerülhet napirendre. Varga Mihály szerint ha jövőre nem sikerül a piacról finanszírozni a lejáró hiteleket, akkor akár 5–6 milliárd euró erejéig „hozzá kell nyúlnunk” az IMF-hitelkerethez is.

Orbán Viktor kormányfő ugyanakkor azt mondta, nem a túléléshez kell a segítség. Hozzátette: a 2013-as büdzsé fő számain nem változtatnak, ciklus végéig pedig jöhet a 100 ezer forintos minimálbér.

A delegáció áttekinti a legfrissebb gazdasági fejleményeket – nyilatkozta korábban Gerry Rice, az IMF külkapcsolati igazgatója.Egyelőre nem nyilvánvaló, miről kívánnak megállapodni: a kormány elővigyázatossági, az IMF pedig a szigorúbb feltételekhez kötött készenléti hitelkeretről tárgyalna. A „kényes kérdések”, például az egykulcsos adó, a tranzakciós illeték és a különböző vagyoni adók bevezetése várhatóan augusztus közepétől kerülhet napirendre. Varga Mihály szerint ha jövőre nem sikerül a piacról finanszírozni a lejáró hiteleket, akkor akár 5–6 milliárd euró erejéig „hozzá kell nyúlnunk” az IMF-hitelkerethez is.

Orbán Viktor kormányfő ugyanakkor azt mondta, nem a túléléshez kell a segítség. Hozzátette: a 2013-as büdzsé fő számain nem változtatnak, ciklus végéig pedig jöhet a 100 ezer forintos minimálbér.-->