Hiába a század legfontosabb iparága az energiáé, ráfaragunk, ha nem lesz hozzá elegendő munkaerő
Megjelent a legfrissebb World Energy Employment jelentés, amely az energiaipar munkaerővel való ellátásának globális tendenciáját tekinti át 2019-től 2024-ig. A jelentés szerint világszerte 76 millió ember dolgozott az energiaiparban, ami több mint 5 milliós növekedés 2019-hez képest. Az új munkahelyek a vizsgált időszakban a globálisan létrejött nettó álláshelyek 2,4 százalékát tették ki – áll az Origo cikkében, mely a jelentés főbb megállapításait összegzi. Az ágazaton belül egyértelműen a villamosenergia-szektor húzza a foglalkoztatás bővülését: 2019 és 2024 között az energiaipari munkahelyek növekedésének csaknem háromnegyede ide köthető.
A villamos energia közel 4 millió új munkahelyet teremtett öt év alatt
A lap összefoglalójában arról ír, hogy az elmúlt öt évben a villamosenergia-szektorban – beleértve a termelést, az átvitelt, az elosztást és a tárolást – 3,9 millió új munkahely jött létre, ami az összes energiaipari állásbővülés közel háromnegyede. Az áramtermelés, -szállítás és -elosztás mára a legnagyobb munkaadónak számít az energiaiparban, megelőzve az üzemanyag-ellátási szektort, amely korábban domináns szerepet töltött be.
A növekedés fő motorja a napelemes technológia volt, amely egymaga az ágazaton belüli új munkahelyek feléért felel 2019 óta.
Az atomenergia, az elektromos hálózatok és az energiatárolás további negyedét adták az új villamosenergia-ipari állásoknak, annak ellenére, hogy ezek a területek is számos kihívással küzdenek, például az alkatrészköltségek emelkedésével és a szakképzett munkaerő hiányával.
Mindeközben a fosszilis energiahordozókhoz kötődő iparágak foglalkoztatása is viszonylag stabil maradt 2024-ben: az olaj- és gázipar mára nagyrészt visszaépítette a 2020-as, a koronavírus-járvány idején elveszített munkahelyeit.
Munkaerő van, szakember nincs
Az Origo a jelentés főbb adatait ismertetve kitér arra is, hogy a kedvező foglalkoztatási adatok ellenére az energiaipar kemény kihívásokkal néz szembe. A vállalatok a szakképzett munkaerő egyre súlyosabb hiányáról számolnak be, ami lassíthatja az infrastruktúra-fejlesztéseket, késleltetheti a beruházásokat és növelheti a rendszerköltségeket.
Az Energy Employment Survey keretében megkérdezett 700 energiaipari vállalat, szakszervezet és képzési intézmény több mint fele jelezte, hogy kritikus toborzási szűk keresztmetszetekkel küzd.
Különösen nagy a hiány villanyszerelőkből, csőhálózati szerelőkből, távvezeték-szerelőkből, erőművi kezelőkből és az atomenergiával foglalkozó nukleáris szakmérnökökből.
A helyzetet tovább súlyosbítja az elöregedő munkaerő-állomány. A fejlett gazdaságokban jelenleg 2,4 nyugdíjközeli energiaipari dolgozó jut minden egyes, 25 év alatti új belépőre, ami hosszabb távon súlyos utánpótlási problémákat vetít előre.
További részletek az Origo cikkében olvashatók.
