Ez az új cseh módi, a 4iG partnere Európa legnagyobb üzletére készül, jól jön hozzá a háború
Közép-Európa legnagyobb védelmi ipari cége a Czechoslovak Group (CSG) részvényeinek 15,2 százalékát fogja értékesíteni az amszterdami börzén, az ügylettől 3,8 milliárd eurós (4,4 milliárd dollár) bevételre számít, melyből nemzetközi terjeszkedését fogja finanszírozni az elsődleges tőzsdei bevezetés (IPO) feltételeiről kedden kiadott dokumentáció szerint.

A Rábában a 4iG partnereként tavaly év végén tulajdont szerző CSG 122 millió saját részvényt ad el, emellett 30 millió új értékpapír kibocsátásáról is rendelkezett. A részvények egységárát 25 euróra, a CSG piaci értékét 25 milliárd euróra lőtték be. Innentől már csak az a kérdés, hogy hányszoros lesz a CSG papírjainak túljegyzése Európa idei legnagyobb IPO-ján, amely egyúttal a legnagyobb volumenűnek számít a védelmi iparág történetében. Az IPO sikerében a cornerstone befektetők színre lépése nagy szerepet játszik,
- az Artisan Partners,
- a BlackRock,
- az Al-Rayyan Holding
- és már befektetők
részéről eddig 900 millió euró vételi és részvénytartási kötelezettségvállalás érkezett, e cégek garantálják, hogy egy meghatározott időszak lejártáig nem adják el a birtokukba kerülő pakettet, így garantálva a papír iránti bizalmat, s hogy az árfolyam a kibocsátást követően sem ugrándozik bakkecske módjára.
A CSG tulajdonosa, Michal Strnad learatja a babérokat
A megfelelő léptékű túljegyzés esetére a CSG fenntartotta a jogot, hogy további részvények felkínálásával csillapítsa a befektetők étvágyát. A jegyzés szervezői szerint erre szükség is lehet, az érdeklődés már akkora, hogy a felkínált pakett garantáltan nem lesz elegendő. A CSG tulajdonos-vezérigazgatója, a mindössze 33 éves Michal Strnad számolt is ezzel, arra viszont szigorúan ügyel, hogy az irányításba másoknak érdemi beleszólása ne lehessen.
Az IPO révén maga Michal Strnad 3 milliárd euróval lesz gazdagabb,
a vállalat pedig 724 millió euróhoz juthat. A kettő azonban végső soron ugyanaz, hiszen a kivonuló szovjet csapatok Csehszlovákiában hagyott fegyvereinek megvásárlásával a 90-es években birodalmának alapjait lerakó Jaroslav Strnad fia 99,98 százalékkal rendelkezik a családi vállalkozásban.

Ha a tartalékkeret is elfogy, akkor Strnad tulajdonrésze 84,78 százalékra olvad. Az IPO-prospektusból az is kiderült, hogy a CSG-nek 2025 szeptemberében 3,59 milliárd eurós adósságállománya volt, azaz alig kisebb, mint az részvényértékesítésből befolyó összeg – írja a Reuters.
Az IPO egyébként az utóbbi tíz év legnagyobbika lesz az amszterdami Euronext tőzsdén, de várhatóan nem dönti meg a KKR Private Equity Investors befektetési csoport 2006-os IPO-ját, bár ez sem kizárt. A lengyel InPost csomagszállító szolgáltató 2021-es, 3,33 milliárd eurós IPO-ját viszont biztosan felülmúlja.
Az ukrajnai háborún rengeteget kerestek
Az olyan fegyver és lőszergyártók, mint a Czechoslovak Group a globális geopolitikai csörték legnagyobb haszonélvezőinek számítanak, a közel-keleti konfliktusok, az orosz–ukrán háború és az ezek árnyékában az arzenáljukat újratöltő és fejlesztő országok zsíros megrendelései dinamikus növekedési pályára állítják őket, s ez bevételeiken és a profitjukon is meglátszik, de a befektetőknek a kockázatokkal is szembesülniük kell.

Ezek közül a legnagyobbnak az ukrajnai békekötés közeledte látszik. Ez érzékeny csapást mérne a CSG-re, hiszen 2024-es bevételének harmada erről a frontról származik. A cégcsoport 2024-es 5,2 milliárd eurós árbevétele közel kilencszeresére nőtt a 2021-es, az ukrajnai invázió előtti évhez képest.
A CSG 7,4-7,6 milliárd eurós bevételt és 24-25 százalékos üzemi haszonkulcsot prognosztizál erre az évre, emellett 14 milliárd eurós megrendelésállománnyal büszkélkedhet.
A Czechoslovak Group 2027-től osztalékfizetésre is ígéretet tett, ennek mértékét a nettó profit 30-40 százalékára előirányozva.
Az ukrajnai fegyvernyugvással viszont kiesne a növekedés egyik kulcsfontosságú motorja, miközben a nagyobb európai riválisok – mint például a magyarországi gyártóbázissal és befektetésekkel rendelkező német Rheinmetall – már gyakorlatilag letarolták az állami védelmi megrendelések piacát, ahová így nem lesz egyszerű hozzáférniük a cseheknek.
Célkeresztben az amerikai óriásmegbízások
A védelmi ipar a drónok és a hiperszonikus rakéták felé is elmozdul, itt lehet keresnivalójuk, de ehhez is befektetések, akvizíciók kellenek. A világszerte csaknem 14 ezer főt foglalkoztató csoport a következő hónapokban tervezi lezárni a tárgyalásokat az amerikai kormánnyal való együttműködésének bővítéséről, részvételükről az úgynevezett Golden Dome Projektben, amely egy integrált légvédelmi és rakétavédelmi rendszer létrehozását célozza. Ebbe sugárhajtóművek helyi gyártásával tudnának majd becsatlakozni.


