Madrid kétes alkuja Brüsszellel
Spanyolország szempontjából kétes értékű kompromisszumokkal zárult tegnap hajnalban az euróövezeti pénzügyminiszterek ülése: követeléseik egy része év vége előtt aligha teljesül, a könnyítéseknek pedig megkérte az árát Brüsszel.
Az kétségkívül kedvező fejlemény Madrid számára, hogy az ország plusz egy évet kapott arra, hogy a GDP-arányos államháztartási hiányt az elvárt három százalék alá szorítsa. A most megszületett egyezség szerint Madridnak idén 6,3 százalékra kell leszorítania ezt a mutatót 5,8 százalék helyett – megjegyzendő: idén év elején még 5,3 százalékos célt tűzött ki Brüsszel –, 2013-ban még maximum 4,5 százalék lehet a hiány, és csupán 2014-re kell elérni a 2,8 százalékos értéket.
Az Európai Bizottság azért volt kénytelen-kelletlen engedni az ibériai ország hiánycéljának újabb fellazítását, mert az ország recesszióba csúszott. A Eurostat előrejelzése szerint a spanyol gazdaság idén 1,8 százalékkal csökken, és még 2013-ban is 0,3 százalékos zsugorodásra lehet számítani. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliség is rekordokat dönt: idén májusban az összes álláskereső negyedének, a fiatal álláskeresők pedig mintegy felének nem volt munkája. A további fiskális szigor pedig a félelmek szerint még mélyebbre áshatja a spanyol gazdaságot – legalábbis ebből a szempontból.
Ami a spanyol bankokat mentő hitelcsomagot illeti, ez maximum 100 milliárd euró lehet, amelyből 30 milliárd eurót szükség esetén már ebben a hónapban megkaphatnak a pénzintézetek a Eurogroup döntése szerint. A bankok feltőkésítését szolgáló pénz az ideiglenes mentőalapból (EFSF) érkezik majd egészen addig, amíg az állandó mentőalap (ESM) meg nem kezdi működését.
Egyelőre úgy tűnik, hogy a hitel – legalábbis kezdetben – a spanyol államon keresztül áramlana a bankokhoz, és Madridnak kellene garantálni a visszafizetést. Ez elvileg azt is jelentené, hogy a hitel tovább növelné az államadósságot – ezt Spanyolország mindenképp szerette volna elkerülni. Amint azonban feláll az euróövezeti bankok kontrollját végző új felügyeleti szerv, valószínűleg lehetővé válik majd a pénzintézetek közvetlen feltőkésítése, így a hitelt már nem számítanák bele az államadósságba, idézte a Reuters Wolfgang Schäuble német pénzügyminisztert.
Spanyol szempontból a probléma az, hogy az új felügyeleti szerv az idei év vége előtt nem kezdi meg működését. Brüsszel július 20-ig, azaz jövő péntekig szeretné véglegesíteni a programot, így ezen kérdések tisztázására a következő másfél hétben kerülhet sor.
A Guardian szerint a bankmentő csomagért és a deficitcélok lazításáért cserébe Brüsszel elvárja – mégha ezt hivatalosan nem is mondja ki –, hogy a spanyol kormány vegye figyelembe gazdaságpolitikai „ajánlásait”.
Emiatt Madrid még a héten újabb, 30 milliárd eurós megszorító csomagot jelenthet be a várakozások szerint: ennek keretében növelnék a fogyasztást terhelő adókat, tovább csökkentenék a szociális kiadásokat, és kevesebbet költenének nyugdíjra. Az újabb takarékossági csomag olyan szempontból megkérdőjelezhető, hogy a recesszió nagyrészt éppen az eddigi megszorításokra vezethető vissza.
Év végéig marad Juncker
Ez év végéig még biztosan a luxemburgi Jean-Claude Juncker marad a Eurogroup elnöke, derült ki az euróövezeti pénzügyminiszterek ülését követően. Az Európai Központi Bank igazgatótanácsának megüresedő helyét a luxemburgi jegybank elnöke, Yves Mersch kapta, az egyelőre még nem működő állandó mentőalap (ESM) vezetését pedig az ideiglenes mentőalap (EFSF) első emberére, a német Klaus Reglingre bízzák majd.
