BUX 41,248.02
-0.02%
BUMIX 3,923.59
-0.63%
CETOP20 1,919.28
-0.06%
OTP 10,505
+1.99%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-2.82%
-0.80%
ZWACK 17,200
+0.29%
0.00%
ANY 1,635
+2.83%
RABA 1,155
-2.53%
-0.44%
+3.13%
-3.05%
-0.46%
OPUS 193.6
+0.83%
+12.58%
-1.72%
0.00%
-2.51%
OTT1 149.2
0.00%
-1.95%
MOL 2,800
-0.99%
+0.50%
ALTEO 2,350
+0.86%
-6.09%
-3.92%
EHEP 1,600
+23.55%
+2.94%
-0.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-3.81%
-8.11%
0.00%
SunDell 39,800
0.00%
+0.94%
-0.75%
-1.44%
-1.41%
-0.31%
-3.35%
GOPD 12,500
0.00%
OXOTH 3,790
0.00%
-5.98%
NAP 1,218
-0.65%
0.00%
-4.15%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Még több mentés - EU-jogba ütköznek a brüsszeli tervek?

Az euróövezetben egyre nagyobb súlyt kapnak azok a meggondolások, hogy jelentősen növelni kell az ESM mentőalap összegét. Az ötlet támogatói közé az euróövezet olyan, fontos tagállamai tartoznak, mint Franciaország és Olaszország, valamint az Európai Központi Bank tanácsának vezető tagjai.

Ezen elképzelés szerint az ESM a jövőben támogatja az olyan országokat, mint Spanyolország és Olaszország, miközben ezen országoktól államkötvényeket vásárol. Az ESM a megvásárolt kötvényeket vélhetően az Európai Központi Banknál helyezné letétbe biztosítékként, ennek fejében pedig friss pénzhez jutna, amit ismételten az ingadozó euróállamok támogatására lehetne felhasználni.

Ehhez azonban pénzintézeti jogosultságot kellene kapnia az ESM-nek, egyértelműen az európai jogba ütközne – véli Jürgen Stark, az Európai Központi Bank volt vezető közgazdásza. Azt jelentené ugyanis, hogy az államokat közvetett módon az Európai Központi Bankon keresztül finanszíroznák, holott egy modern jegybanknak nem feladata, hogy pénzt adjon államoknak – idézi a közgazdász nyilatkozatát a Handelsblatt. Szerinte ugyanez vonatkozik arra a verzióra is, ha a kötvényeket a másodlagos piacon vásárolják.

"Elsősorban arról van szó, hogy csökkentsék az államok refinanszírozási költségét. Ez pedig hozzájárulás az állami finanszírozáshoz" – fogalmazott az EKB-munkatárs korában legendásan héja mentalitásúnak tartott Stark. A szakértő felrótta a kormányoknak, hogy nem használták ki az EKB likviditási programja által biztosított időt arra, hogy rendezzék az ESM esetleges feltőkésítésével kapcsolatos vitát.

Egyébként az ilyen elképzeléseket eddig többek között éppen Németország akadályozta meg. Miközben a Merkel-kormány azt hangoztatja, hogy a mentőmechanizmus erősítésére vonatkozó terveket megvétózhatja a Bundestag, egy a parlament bizottsága számára készített jelentés azt állítja, hogy ez nem feltétlenül igaz. Ha ugyanis az ESM által elszenvedett veszteségek kompenzálásáról kell dönteni, elég a résztvevő országok egyszerű többsége az igazgatótanácsban. Eszerint Németország a maga 27 százalékos szavazati arányával nemigen akadályozhatná meg a további befizetéseket az ESM-be.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek