Az LMP hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a kormány a Széll Kálmán Tervben az Európai Uniónak tett vállalásait sem veszi komolyan, ugyanis nem tervezi az egyéni nyugdíjszámla létrehozását. Az ellenzéki párt arra hivatkozott, hogy a tárcának a nyugdíjrendszer jövőbeni változásaival kapcsolatban a lapunknak adott válaszából kiderült, a kormány nem tervez komoly változásokat a nyugdíjrendszerben.
A párt szerint az is világossá vált, hogy nem is tervezik az egyéni nyugdíjszámla létrehozását, amit pedig néhány hónapja a Széll Kálmán Terv 2.0-ban "még belengettek". Hozzátették, emellett nem hajtják végre a nyugdíjrendszer korrekcióját sem, pedig azt a terv szerint még az idén meg kellett volna kezdeni.
Kedden Korózs Lajos, az MSZP elnökségi tagja is arról beszélt sajtótájékoztatóján, kíváncsi, hogy a kormány az elmúlt két évben mennyi pénzt költött a nyugdíjrendszer átalakításának különféle, ma már szavai szerint a kabinet által is elismerten meg nem valósuló terveire. Az elvetett ötletekre példaként említette az egyéni nyugdíjszámla bevezetését, illetve a gyermekek számának nyugdíjrendszerbe foglalását.
A szociális államtitkárság úgy fogalmazott: a témával kapcsolatban nyilatkozók "nyitott kapukat döngetnek". Ugyanis, mint kifejtették, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényt már tavaly kiegészítették azzal a paragrafussal, amely meghatározza a társadalombiztosítási egyéni számla adattartalmát, továbbá azt, hogy a számlát a kormány által kijelölt szerv vezeti.
A parlament ez év július 16-án ellenszavazat nélkül fogadta el a nyugdíjtörvény módosítását, amelynek lényege, hogy nem változik a nyugdíjrendszer. A szociális államtitkárság kiemelte: valamennyi párt fontosnak tartotta, hogy a jelenlegi körülmények között ne változzon a nyugdíj-megállapítás szabálya, 2012. december 31. után is a már ismert módon állapítsák meg a nyugdíjakat.
Az államtitkárság közleménye szerint ezt a döntést az alapozta meg, hogy a korhatár előtti ellátások és a rokkantsági rendszer is átalakult. A Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlya garantált, a rendszer sürgős módosítása nem indokolt - írták, hozzátéve: ebben a jelentős kérdésben megszületett politikai konszenzust a biztosítottak érdekei szempontjából sem tartják megkérdőjelezhetőnek.
"A nyugdíjrendszer (a már említett konszenzusos parlamenti döntés értelmében) nem változik, tehát a továbbiakban is a befolyó nyugdíjjárulékokból finanszírozzuk a már nyugdíjban lévők ellátását, a felosztó - kirovó nyugdíjrendszer sajátosságának megfelelően" - olvasható az államtitkárság közleményében.
Nem változik a nyugdíjrendszer
„A nyugdíjtörvény 2012. július 16-án elfogadott módosításának lényege, hogy nem változik a nyugdíjrendszer. A nyugdíj-jogosultsági és kiszámítási szabályok is a jelenlegiek maradnak” – ezt válaszolta lapunknak az Emberi Erőforrások Minisztériuma arra a kérdésünkre, mikor és milyen változtatásokat tervez a nyugdíjszisztémában a kormány a választásokig hátralévő időben.
„Ezt azzal lehetett megalapozni, hogy a korhatár előtti ellátásokat tavaly leválasztottuk a nyugdíjrendszerről, és a rokkantsági rendszer is átalakult”. Mint fogalmaztak: „Az elvégzett átalakítások hatásának vizsgálatát követően hosszabb távon lehet majd megfontolni, hogy a rendszer milyen átalakítása szükséges”. A minisztérium válaszának egyik érdekessége volt, hogy szó sincs benne az egyéni nyugdíjszámlák bevezetéséről. Mint emlékezetes, a magán-nyugdíjpénztári államosításakor és azóta többször is kilátásba helyezték, hogy mindenki nyomon követheti majd a befizetéseit, a szolgálati ideje alakulását és így a várható nyugdíját is.
A mindössze néhány hónappal ezelőtt meghirdetett második Széll Kálmán-tervben is az áll: „ki kell alakítani a nyugdíjrendszerben az egyéni számlavezetést, illetve az egyéni váromány-nyilvántartást”. Sőt, a dokumentum szerint folytatódik a nyugdíjreform: „a nyugdíjrendszerben további kiigazítások szükségesek, amelyek […] meghirdetése 2012-ben esedékes”. Korábban Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi kormánybiztos ígérte, hogy nyárra megszületik a reformterv, végül az ő posztja szűnt meg.
A nyugdíjreform elhalasztása tökéletesen ellentmond annak, amit a nyugdíjkérdéssel foglalkozó szakemberek már évek óta ismételnek: a jelenlegi szisztémát feszítő problémák megoldása nélkül fenntarthatatlan és finanszírozhatatlan lesz a nyugdíjrendszer. Elsősorban azért, mert a népesség fokozatosan elöregszik, miközben a termékenységi ráta tartósan alacsony (jelenleg 1,3 körül van), ami nem képes pótolni a munkaerőpiacról kilépőket, és fokozatosan rontja a demográfiai egyensúlyt. Ezt tetézi az európai szinten rendkívül alacsony arányú aktivitás és foglalkoztatás Magyarországon.
A nyugdíjrendszer időzített bombáival a döntéshozók is tisztában vannak, legalábbis elvileg. Hiszen a Széll Kálmán-terv is leszögezi: „A népesség idősödése a korfüggő kiadások emelkedésével jár, ami – amennyiben nem kerül sor megfelelő intézkedésekre – az államadósság hosszú távú növekedése irányába hat”.