Miért áll Spanyolország a szakadék szélén?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságHétfőn a spanyol államkötvények kamatai több mint 7,5 százalékra kúsztak fel, és ezzel a legmagasabb szintet érték el 1996 óta. Pedig már a múlt hét végén a spanyol kormány képviselői a hét százalékos szintet "tarthatatlannak" minősítették. José Manuel Garcia-Margallo külügyminiszter ezért az euróövezeti partnerekhez fordult azzal a kéréssel, interveniáljanak az Európai Központi Banknál spanyol kötvények vásárlása érdekében. Az FTD ezután felveti a kérdést, mivel magyarázható, hogy a kamatok éppen azon a napon kezdenek emelkedni, amikor a Bundestag jóváhagyja a 100 milliárd euró összegű segélyt Spanyolország és betegeskedő bankjai részére? Ezzel kapcsolatban több tényt említ meg.
Az eszkalálódás egyik magyarázata az, hogy hétfőn vált ismertté, hogy a 17 spanyol régió közül kettő kénytelen fizetésképtelenséget bejelenteni. Murcia és Valencia együttesen a spanyol GDP 13 százalékát adja, és összesen 2,3 milliárd eurót kért az állami alaptól, amelynél összesen 18 milliárd euró áll a régiók rendelkezésére. E problémák egyébként hónapok óta ismertek. A régiók adósságainak összege 140 milliárd euró, vagyis a spanyol GDP 13 százaléka, a teljes államadósság 20 százaléka. A Murciából és Valenciából érkezett jelentések előre láthatóak voltak - hangoztatja Christian Schulz, a Berenberg Bank közgazdásza. Gondot jelent Spanyolország konjunkturális helyzete is - írja a továbbiakban az FTD.
A második negyedben ugyanis a GDP 0,4 százalékkal csökkent az év elejéhez képest - a központi bank hétfői közlése szerint. Ám második pillantásra e hír nem is annyira rossz. Az előző év azonos időszakához képest 1 százalékkal esett a GDP, és szakemberek a közzététel előtt átlag 1,3 százalékos csökkenéssel számoltak a tavalyi évhez képest.
A válság eszkalálódásának magyarázatául az FTD szerint végül a piac ítélőképességét érintő bírálat marad. "A spanyol kockázati felárak túlzottak" - véli Andreas Rees, az UniCredit közgazdásza. Spanyolország mindig reformokkal és takarékossági intézkedésekkel állt elő. "A piacok azonban ezt nem honorálják, hanem jelenleg látszólag nagyon a rövid távú negatív hírekre fókuszálnak" - véli Rees.
Így hát növekszik a nyomás a kormányokra és a jegybankokra a piacok megnyugtatása érdekében. Európa politikája pedig olyan jelzést küldhetne, hogy szükség esetén Spanyolország segítségére siet. Egy másik választási lehetőség lenne rugalmas hitelkeretek biztosítása az EFSF-nél. "Meglehet, hogy végül is az Európai Központi Bank marad" - hangoztatja Christian Schulz, a Berenberg Bank közgazdásza. Az Európai Központi Bank csak két hét múlva ülésezik. Akkor aztán csökkentheti a kamatokat, ismét likviditást pumpálhat a bankokba, vagy pedig ismét közvetlenül spanyol államkötvényeket vásárolhatna - írja az FTD.
Világgazdaság Online-->
