Számok feketén-fehéren: itt tart Európa nagy leválása az orosz energiáról – a magyarok nem is tudják, mennyire nehéz a helyzet

Az Európai Bizottság javaslata szerint 2028-ra nullára kell csökkenteni a tagországok oroszországi olaj- és gázimportját. Az orosz energiafüggőség tavaly az olaj esetében 3 százalék volt, a gáz esetében 24 százalék körüli. A magyarországi és a szlovákiai adatok ezeknél jóval magasabbak. Kormányaik arra hívják fel a figyelmet, hogy nincs a tengeri kikötőkkel rendelkező országokéhoz hasonló lehetőségük, ezért szándéka sincs teljesen leválni az orosz energiáról, mert az a gazdaságaiknak túl nagy károkat okozna.

Az orosz szénről azonban már 2022 augusztusától levált az egész EU a 2022. márciusi uniós versailles-i csúcstalálkozón született elhatározásnak megfelelően, és az annak alapján született szankciós csomagban foglaltaknak eleget téve. 

2021-ben az EU teljes nyersolajimportjának még a 21 százaléka származott Oroszországból, a gázimportjának pedig a 45 százaléka az uniós statisztikák szerint.

A teljes leválást elváró, 2025. június 17-én közzétett uniós jogalkotási javaslat kizárólag az Oroszországból származó földgáz- és olajimport fokozatos megszüntetésére összpontosít, míg az orosz nukleáris anyagok importjára külön javaslat készül majd az ellátási láncok összetettsége miatt. Az olaj és a gáz mellett a nukleáris anyagok importjának esetleges kiszorítása is nagyon érzékenyen érintené Magyarországot.

A Paksi Atomerőmű ugyanis az orosz TVEL által gyártott üzemanyagot használ, ahogyan a budapesti kutató- és az oktatóreaktor is. Igaz, a paksi blokkokat idővel a Framatome látja majd el, de a francia társaság terméke is orosz technológián alapul. Ráadásul a két új paksi atomreaktor is orosz üzemanyagra szerződött. Az Európai Unió 2024 júniusában külön bekezdésben mentette fel a szankciók alól a Paks II. projektet.  

A hivatkozott, júniusi javaslat a jogi kötelezettségek bevezetése mellett intézkedéseket is javasol, amelyek segítenék az orosz olajimport 2027 végére történő teljes megszüntetését. Az orosz földgázimport 2028. január 1-jére előirányzott, teljes kivezetése érdekében a rövid távú szerződések szerinti importnak 2026. június 17-ig be kell fejeződnie.

Listán az uniós érvek

A bizottsági javaslatot ismertető uniós dokumentum hangsúlyozza, hogy ezt Oroszország Ukrajna elleni agressziójának és Európa kulcsfontosságú energiaexportőri pozíciójával való ismételt visszaélésének fényében kell vizsgálni.

• Oroszország 2006-ban, 2009-ben és 2014-ben csökkentette vagy megszakította az európai földgázszállításokat, ami jelentős gazdasági következményekkel járt, és komoly hatással volt egyes tagállamok háztartásaira a téli szezonban.
• Az orosz állami exportőr, a Gazprom ellen több versenyjogi vizsgálat folyt az árvisszaélések vagy a szerződéses partnerek kényszerítésére tett kísérletek miatt.
• Ezenkívül egyes tagállamokban az LNG-importkapacitás jelentős részét továbbra is orosz vállalatok ellenőrzik, ami azzal a kockázattal jár, hogy ezeket a kapacitásokat elzárhatják az alternatív LNG-szállítók elől.  

Több tényezőre vezethető vissza, hogy az EU ma már sokkal kevésbé függ az orosz gáz importjától, mint 2021-ben. A fő ok természetesen, hogy a szankciócsomag hatására diverzifikálták a gázimportjukat, de mellette javították az energiahatékonyságukat és jobban támaszkodtak a megújuló energiaforrásokra is.  

Lejtőn az orosz energiafüggőség

A bizottság becslései szerint a teljes energiaátállás (RepowerEU terv) érdekében 2027-ig további 40-50 milliárd köbméter, 2030-ra pedig 100 milliárd köbméter földgázt kell mással helyettesíteni. Jelenleg Norvégia az EU legnagyobb földgázellátója, tavaly onnan származott a behozatal 45 százaléka. A cseppfolyós formában (LNG) érkező földgáz 45 százalékát az Egyesült Államok biztosította.

Az elmúlt év azonban fordulatot is hozott: megállt az orosz gázimport arányának a csökkenése, az értéke 19 százalék volt.

A terv szerint 2022 és 2025 között az unió oroszgáz-igényének 15 százalékkal kellett volna csökkennie, de ennél ez év februárjáig magasabb arányt, 17 százalékost sikerült eléri. Nagyjából ugyanekkora volt a magyarországi csökkenés is. A legjobb eredményt több mint 40 százalékos csökkenéssel Dánia érte el.

A következő években nagyobb gázmennyiség válik elérhetővé Közép- és Délkelet-Európában: 2027-től a romániai Neptun Deep tengeri gázmező ígér 10 éven át évi 8 milliárd köbméter földgázt, ami tovább segíthet az orosz földgázimport fokozatos kivezetésében.

Az azonnali leválás nem opció, a diverzifikálás tart 

Tavaly 13 millió tonna orosz kőolaj érkezett az Európai Unióba. Ebből Magyarországra 4,8 millió tonna jutott , ami az ország kőolajszükségletének 87,5 százaléka volt. „Azoknak a tagállamoknak, amelyek továbbra is orosz olajat importálnak, terveket kell készíteniük a fennmaradó import fokozatos kivezetésére a 2027 végére történő teljes megszüntetés céljából.

A nemzeti diverzifikációs terveknek tartalmazniuk kell információkat a meglévő szerződések alapján Oroszországból származó közvetlen vagy közvetett olajimport mennyiségéről, a fokozatos kivezetést szolgáló vagy tervezett intézkedésekről, beleértve az alternatív ellátási forrásokat és útvonalakat, valamint a fokozatos kivezetés lehetséges technikai vagy szabályozási akadályairól és azok leküzdésének lehetőségeiről” – olvasható az anyagban.

Ezt Magyarország írásba is adta: szeptember 29-én az Országgyűlés elfogadta az Európai Ügyek Bizottsága által benyújtott azon határozatot, amely Magyarország álláspontját rögzíti az orosz energiahordozókról való leválásról. Magyarország ezzel hivatalosan is jelezte, hogy nem kívánja követni az uniós iránymutatást az orosz gáz- és olajimport teljes megszüntetésére. A Világgazdaság akkori cikke szerint a kormány egyebek mellett úgy látja, hogy az azonnali lemondás jelentős gazdasági terheket róna az országra, és kockára tenné az energiabiztonságot. Ugyanakkor a határozat nyitva hagyja az alternatív energiaforrások kiépítésének lehetőségét.

Az ország tavaly mintegy 4,5 milliárd köbméter orosz gázt vásárolt. Orosz olajból 4,8 millió tonnát szerzett be, az idén eddig további 2,78 millió tonnát.

Sokaknak gőze nincs az orosz energiafüggőség nagyságáról – közvélemény-kutatás

Magyarországon kevesen vannak tisztában azzal, mekkora hazánk orosz energiafüggősége – mutatta ki az Europion reprezentatív felmérése. A társadalom alig negyede (24 százalék) jelölte meg helyesen a 80 százalék fölötti importarányt, 30 százalék 60–80 százalék közé becsülte, harmaduk (33 százalék) 60 százalék alá tette, míg további 13 százalék nem vállalt becslést. A 60 év felettiek és a naponta legalább egy órát (online) hírolvasással töltők körében valamivel magasabb a helyesen válaszolók aránya.

A szankciók hatásairól is megosztott a társadalom, összességében inkább szkeptikus a hangulat.