Nullszaldós második negyedév
Az idei első féléves hiány szinte pontosan ugyanakkora, mint az első negyedéves volt: március végén a központi alrendszer deficitje 517,5 milliárd forint volt. A második negyedévet eszerint a központi alrendszer – pénzforgalmi szempontból – nullszaldóval zárta.
Júniusban a központi költségvetés 188,6 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai közel 1,0 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok pedig 16,0 milliárd forintos szufficittel zártak.
A központi költségvetésbe júniusban 686,8 milliárd forint bevétel folyt be, 130,7 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban. A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint a bevételek közül elsősorban az adóbevételek – a társasági adó, az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó bevételei – haladták meg a tavalyi összeget, de a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei, valamint a kamatbevételek is meghaladták a 2011. júniusit.
A részletes bevételi adatokat az NGM július 23-án teszi majd közzé, de valószínűsíthető, hogy a júniusi egyenleget az áfa-visszautalási határidő 45-ről 75 napra való kiterjesztése is befolyásolhatta. Ez történt áprilisban is, és a minisztérium akkor arról tájékoztatta lapunkat, hogy a szóban forgó hatás a júniusi államháztartási mérleget hasonló mértékben – mintegy 85–90 milliárd forinttal – befolyásolhatja. A határidő kiterjesztése pénzforgalmi szempontból az egész éves egyenleget is nagyjából 100 milliárd forinttal javítja, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter részben ezzel indokolta azt a módosítást, amelyben 98 milliárd forinttal, 2820 milliárd forintra emelte az idei áfabevétel-előirányzatot. A többletbevétel másik, az ESA szerinti egyenleget is javító forrása az EU Önerő Alap 50 milliárd forintos kiegészítése. Ennek eredményeképpen a korábban tervezetthez képest 3-400 milliárd forinttal nő az uniós támogatás, aminek reálgazdasági hatásából áfa-többletbevétel is keletkezik.
A központi költségvetés június havi kiadásai közül a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap kiadásai és a kamatkiadások lettek nagyobbak, mint egy évvel korábban.
A társadalombiztosítási alapok egyenlege az egy évvel korábbi, közel 35 milliárd forintos deficithez képest jelentősen javult, ami részben az egyéni egészségbiztosítási és az egészségügyi szolgáltatási járulék mértékének emelkedésével magyarázható. Növelte a bevételeket az is, hogy az Egészségbiztosítási Alap egyéb bevételei között jelentek meg a baleseti adóból és a népegészségügyi termékadóból származó bevételek.
A két év összehasonlításánál emellett figyelembe kell venni, hogy idén júniusban a Nyugdíjbiztosítási Alap mintegy 8,5 milliárd forintos költségvetési támogatásban részesült, míg 2011-ben nem kapott támogatást.
