Nullszaldós második negyedév
Az idei első féléves hiány szinte pontosan ugyanakkora, mint az első negyedéves volt: március végén a központi alrendszer deficitje 517,5 milliárd forint volt. A második negyedévet eszerint a központi alrendszer – pénzforgalmi szempontból – nullszaldóval zárta.
Júniusban a központi költségvetés 188,6 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai közel 1,0 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok pedig 16,0 milliárd forintos szufficittel zártak.
A központi költségvetésbe júniusban 686,8 milliárd forint bevétel folyt be, 130,7 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban. A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint a bevételek közül elsősorban az adóbevételek – a társasági adó, az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó bevételei – haladták meg a tavalyi összeget, de a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei, valamint a kamatbevételek is meghaladták a 2011. júniusit.
A részletes bevételi adatokat az NGM július 23-án teszi majd közzé, de valószínűsíthető, hogy a júniusi egyenleget az áfa-visszautalási határidő 45-ről 75 napra való kiterjesztése is befolyásolhatta. Ez történt áprilisban is, és a minisztérium akkor arról tájékoztatta lapunkat, hogy a szóban forgó hatás a júniusi államháztartási mérleget hasonló mértékben – mintegy 85–90 milliárd forinttal – befolyásolhatja. A határidő kiterjesztése pénzforgalmi szempontból az egész éves egyenleget is nagyjából 100 milliárd forinttal javítja, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter részben ezzel indokolta azt a módosítást, amelyben 98 milliárd forinttal, 2820 milliárd forintra emelte az idei áfabevétel-előirányzatot. A többletbevétel másik, az ESA szerinti egyenleget is javító forrása az EU Önerő Alap 50 milliárd forintos kiegészítése. Ennek eredményeképpen a korábban tervezetthez képest 3-400 milliárd forinttal nő az uniós támogatás, aminek reálgazdasági hatásából áfa-többletbevétel is keletkezik.
A központi költségvetés június havi kiadásai közül a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap kiadásai és a kamatkiadások lettek nagyobbak, mint egy évvel korábban.
A társadalombiztosítási alapok egyenlege az egy évvel korábbi, közel 35 milliárd forintos deficithez képest jelentősen javult, ami részben az egyéni egészségbiztosítási és az egészségügyi szolgáltatási járulék mértékének emelkedésével magyarázható. Növelte a bevételeket az is, hogy az Egészségbiztosítási Alap egyéb bevételei között jelentek meg a baleseti adóból és a népegészségügyi termékadóból származó bevételek.
A két év összehasonlításánál emellett figyelembe kell venni, hogy idén júniusban a Nyugdíjbiztosítási Alap mintegy 8,5 milliárd forintos költségvetési támogatásban részesült, míg 2011-ben nem kapott támogatást.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.