Simor: értelmetlen, jogellenes
Értelmetlen, veszélyes és jogellenes a tranzakciós adó kiterjesztése a jegybankra – mondta tegnap délutáni sajtótájékoztatóján Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Szerinte a tervezett intézkedés értelmetlen, mert az nem jelent tartós bevételt a költségvetés számára. A kiterjesztés révén idén várhatóan a költségvetésbe befolyó 100 milliárd forintos összeg ugyanis jövőre a jegybank veszteségeként jelentkezik, amelyet a büdzsének kell állnia.
A jegybankelnök veszélyesnek is tartja a lépést, mert az a költségvetés kozmetikázásnak látszatát jelzi. Ráadásul a túlzott deficiteljárás keretében az unió nemcsak az államháztartás hiányát vizsgálja, hanem a strukturális hiányt, illetve annak javulását is, tehát a probléma továbbra sincs megoldva. Simor András jogellenesnek is tartja a lépést, mert a kormány ezzel korlátozza a nemzeti bankot a jegybanki pénzeszközök szabad felhasználásában, ami sérti a jegybanki függetlenséget.
Simor András elmondta, hogy a tranzakciós adó kiterjesztése nem befolyásolja a jegybank monetáris politikáját az intézmény nem tervezi a tranzakciós illeték továbbhárítást a hitelintézetekre. Ha ezt megtenné, akkor az olyan hatású lenne, mintha a jelenleginél 2,5 százalékponttal alacsonyabb kamatot fizetne a kereskedelmi bankoknak a betétek után. Ha a jegybank kamatot kívánna csökkenteni, akkor azt saját hatáskörben tenné meg. Ha viszont változatlan monetáris kondíciót kívánna fenntartani az új adó mellett, akkor 2,5 százalékkal emelnie kellene a jelenleg 7 százalékos alapkamatot.
A tranzakciós adó jegybankra történő kiterjesztése nem volt tárgya kormány és a Magyar Bankszövetség között folyó tárgyalásoknak – közölte Patai Mihály, a bankszövetség elnöke ugyanezen a sajtótájékoztatón. A bankok érdekvédelmi szervezetének elnöke azt is elmondta, hogy nyilvánosságra hozatal előtt néhány nappal szereztek tudomást a tervezett intézkedésről és a szervezet még nem alakította ki álláspontját arról. Megemlítette azt is, hogy a kormány és az érdekvédelmi szervezet között még most folynak a tárgyalások a tervezett elvonás részletinek kidolgozásától.
Simor András és Patai Mihály minderről azon a sajtótájékoztatón beszéltek, ahol beszámoltak arról, hogy tegnap megkezdődött az elektronikusan kezdeményezett átutalások 4 órán belüli teljesítése. Patai Mihály hangsúlyozta, hogy az átállás a hitelintézeteknek 1520 milliárd forintjukba került és annak az átutalások felgyorsítása mellett további előnyei is vannak. Az egyik, hogy az utalással együtt a korábbinál jóval több információ is átadható és az uniós fizetési normák átvételével az euró bevezetése után is minden újabb fejlesztés nélkül működtethető lesz a rendszer.
Legeza Péter, a Giro Zrt. a elnök-vezérigazgatója sajtótájékoztatón elmondta, hogy azt új rendszerben az által irányított cég kétóránként számol el a rendszerhez kapcsolódó mintegy 200 hitelintézettel. Tegnap az első három ciklusában a hitelintézetek összesen 412 ezer tranzakciót kezdeményeztek, amelyből mindössze 256 volt hibás. Ez a hibaarány hasonló, mint a korábban alkalmazott átutalási rendszerben.
Múlt péntekig a belföldi forintátutalási megbízásokat a hitelintézetek naponta késő délután egy csomagban továbbították a Giro Zrt.-nek, amely a feldolgozott adatokat átadta a Magyar Nemzeti Banknak, ahol jóváírták a kedvezményezett bankszámláján az átutalt összeget. Tegnap óta ezt a pénzt 4 órán belül jóváírják a kedvezményezett számláján. Így például egy reggel 9 órakor átutalt összeget akár már délután 1 órakor tovább lehet utalni. Ezért nem kell majd egy nappal előbb átutalni a határidős kötelezettségeket, mint most. Ez azt jelenti, hogy egy nappal rövidebb idő után fizetnek kamatot a hitelből gazdálkodók, a többiek pedig egy nappal hosszabb ideig használhatják, vagy kamatoztathatják pénzüket.
Milliárdokat veszítenek a bankok
Évente milliárdokat veszítenek a bankok, és nyernek ügyfeleik azzal, hogy felgyorsult az átutalások rendszere. Az új rendszerben ugyanis ugyanazon napon terhelik meg az utaló ügyfél számláját, mint amelyik nap a kezdeményezettén jóváírják. A régi rendszerben ez két különböző nap volt. Ezért a hitelintézeteknek egy nappal tovább kell kamatot fizetniük az ügyfeleknek. Riedl Zsuzsa, az IFUA Horváth és Partners Kft. tanácsadója a Mindennapi vezetés című blogon májusban azt írta, hogy az ügyfelek évi ötmilliárd forintot nyernek, a bankok viszont ugyanennyit veszítnek az átállás után. Jegybanki szakemberek a múlt héten hárommilliárd forintra becsülték ezt az összeget. Legeza Péter, a Giro Zrt. elnök-vezérigazgatója a tegnapi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a jelenlegi kamatok mellett mintegy évi 5 milliárd forint lehet a bankok vesztesége és az ügyfelek nyeresége. Hosszabb távon azonban az elemzők a kamatszint csökkenését várják, és ezzel párhuzamosan ez az összeg hárommilliárd forint közelébe csökkenhet.
