Technikai recesszióban a magyar gazdaság

Júliusban nem zsugorodott tovább a gazdaság az előző hónaphoz képest a Gyorsulási Irányadó szerint. A Világgazdaság mutatószáma 0,06 százalékos növekedést mutat júniushoz képest, ezzel hét hónapja tartó csökkenő trend tört meg. Az éves index már nem fest ilyen kedvező képet: tavaly júliushoz képest 1,05 százalékkal esett vissza a gazdaság teljesítménye, és 2010 eleje óta nem mutatott akkora csökkenést, mint most. Különösen negatív, hogy év/év alapon már a hatodik egymást követő hónapban esik a GYIA, ami technikai recessziónak számít.

A tíz részindex közül hat csökkentette, három növelte, és egy semlegesen hatott a GYIA-ra. Az öt pénzügyi indikátor vegyes képet mutat a gazdaság helyzetéről, azonban az öt reálgazdasági alindex mindegyike a csökkenés irányába mozdította el a mutatószámot. A reálkeresetek visszaestek, a fogyasztási hitelek állománya csökkent, a munkakeresés átlagos időtartama 18 hónap fölé került, az ipari termelés volumene esett, valamint az ipar belföldi értékesítésének volumenindexe is erodálódott.

A pénzügyi indikátorok közül a reálkamat csökkenése – a magas infláción keresztül –, a Budapesti Értéktőzsde vezető indexének szárnyalása, valamint a rövid és a hosszú távú kötvények hozama közötti különbség mérséklődése javította a GYIA-t. A pénzkínálat reálértékének visszaesése negatívan hatott, az Ifo-index stagnálása pedig nem befolyásolta az indexet.

Összességében havi alapon leginkább a BUX emelkedése segítette a GYIA-t, és a reálgazdasági változók visszaesése húzta lefelé az indexet. Utóbbiak gyors csökkenése azt vetíti előre, hogy gyors kilábalásra nemigen számíthatunk a következő hónapokban. Az elmúlt hónapok folyamatai alapján a második negyedéves GDP-adat előjele is negatív lehet.

A GYIA csökkenő trendje már 2011 eleje óta tart, akkor még 2 százalékos bővülést mutatott az index. Az év vége felé már 1 százaléknál is alacsonyabb volt a növekedés üteme, és januárban stagnálás közelében volt a magyar gazdaság.

Az eurózóna mélyülő adósságválsága miatt aligha számíthatunk arra, hogy a gazdaság emelkedő pályára áll, és belföldről sem érkezik olyan impulzus, ami megváltoztatná a gazdaság állapotáról alkotott kedvezőtlen képet. A vállalatokra és a fogyasztókra óvatosság jellemző, amit a kedvezőtlen külső környezet mellett a jövő évi adóváltozások, illetve újabb költségvetési kiigazítások is indokolhatnak.

Kedvező ugyanakkor, hogy az EU/IMF-tárgyalások megindulása stabilizáló hatású a forinteszközök piacán, valamint a kötvényhozamokat is valamelyest védi az emelkedéstől eszkalálódó euróövezeti feszültségek közepette. A megállapodással javulhatna a gazdaságpolitika kiszámíthatósága, ami segíthetné a gazdaság talpra állását is.

Az adatokból és az elemzők prognózisokból az látszik, hogy a kormányzat előrejelzése, miszerint stagnálás közelében lehet idén a gazdaság, túlságosan optimistának bizonyulhat. A Reuters júliusi felmérése szerint a magyar gazdaság 0,7 százalékkal zsugorodhat idén.