Orbán: a régiós országok sikeresebbek
Kicsit csökkentsük az arcunk méretét és a mellkasunk térfogatát, a régiós országoknak ugyanis sikeresebb a válságkezelésük – ezzel a figyelmeztetéssel hasonlította össze hazánk gazdaságpolitikáját Orbán Viktor a csehekével, szlovákokéval és lengyelekével, hozzátéve: Magyarországnak „megvan az esélye”, hogy csatlakozzon hozzájuk. A miniszterelnök egyúttal gyakorlatilag felmentést is adott kormányának, véleménye szerint a régiós országok azért vannak jobb helyzetben, mert az alacsonyabb államadósságuk nagyobb manőverezési lehetőséget ad számukra. A kormányfő azt mondta, ha egy ország államadóssága 90 százalék felett van, az a reménytelen kategória, 70 százalék felett van a veszélyzóna. „Magyarország továbbra sem engedhet abból a célból, hogy csökkentse az államadósságot” – jelentette ki.
Ami a régiót illeti: a szlovák, és a recessziót az uniós tagállamok közül egyedül elkerülő lengyel gazdaság a második negyedévet valóban a várakozásokat meghaladó növekedéssel zárta: az előbbi 2,9 százalékkal, az utóbbi 4,3 százalékkal bővült év/év alapon. Csehország viszont – ahol az államadósság „mindössze” a GDP 44 százalékára rúg – Magyarországhoz hasonlóan recessziós pályán mozog. A GDP negyedéves összevetésben 2011 október-decembere óta folyamatosan csökken, 2012 egészében 1 százalékot meghaladó mínusz várható. A legutóbbi makroadatok sem kecsegtetnek fordulattal: júniusban az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom is visszaesett éves összevetésben, a munkanélküliség viszont júliusban az előző havi 8,1 százalékról 8,3 százalékra emelkedett. Inflációs veszély ugyan nem fenyeget – júliusban 3,1 százalék volt az éves ráta –, a jelenleg 0,5 százalékos alapkamat csökkentésével azonban már alig javíthatók a hitelezés feltételei, a nemkonvencionális eszközök alkalmazásától viszont a jegybank egyelőre ódzkodik.
Elemzők szerint azonban nem ez a kulcsa a gazdasági különbségeknek. „A magyar államadósság mérete a régiós országokénál valóban jelentősen nagyobb, de jelenleg nem ez jelenti a legnagyobb problémát” – mondta lapunknak Alexandre Vincent, a BNP Paribas elemzője, aki az EU/IMF-tárgyalások bizonytalan kimenetelét és a fiskális politika kiszámíthatatlanságát nagyobb gondnak tekinti. A francia bank szakembere szerint a magyar gazdaság 2012-ben 1,1 százalékkal zsugorodik, 2013-ban azonban már 0,8 százalékos bővülést vár.
A Danske Bank elemzői legfrissebb feltörekvő piaci összefoglalójukban úgy vélekednek: a magyar gazdaságban 2006 óta lényegében nem volt növekedés, és a válságból való kilábalás egyértelmű jelei továbbra sem látszanak. Koppenhágából úgy tűnik, mindez döntően annak következménye, hogy nem sikerült megerősíteni a növekedési potenciált, termelékenységet. A politikai „háttérzaj” sem segít különösképpen – teszik hozzá. A Danske magyar gazdaságra vonatkozó prognózisa a legpesszimistábbak közé tartozik: az idén 2, jövőre pedig 1 százalékos GDP-csökkenést valószínűsítenek.
A kormányfő beszélt az európai válságkezelésről is. Szerinte Európa rosszul döntött, amikor az euróválságot az adósságszint növelésének engedésével próbálta kezelni. Megfogalmazása szerint „a legnagyobb reményünk”, hogy a rossz európai válságkezelés nem húzza vissza Magyarországot, a magyar problémamegoldás – államadósság csökkentése, igazságosabb teherelosztás, munkaalapú társadalom megteremtése – ugyanis rövid távon is kecsegtet sikerrel, az európai viszont nem.
A kormányfő a rossz uniós válságkezelésre példaként említette, hogy azt a felelősség áthárítása és a döntések eltolása jellemzi az évenként visszatérő belpolitikai megmérettetések miatt, az EU pedig nem keres megoldást arra, hogy a német gazdaság versenyképessége nagyságrendekkel meghaladja a vele közös pénzt használó országok szintjét, így a német termékek óriási külkereskedelmi és fizetésimérleg-többletet hoznak létre a déli államok rovására.
