2012 első negyedévében – a külpiaci konjunktúra lanyhulásával párhuzamosan – a magyar gazdaság is a korábbi negyedévinél gyengébb növekedési számokat tudott felmutatni (-1,4 százalék). A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a második negyedévben (éves alapon) 1 százalékkal csökkent a bruttó hazai össztermék, ami az elemzői várakozásoknak megfelel, jobb, mint az első negyedéves statisztika és messze nem a legrosszabb tendencia az EU-ban, közölte az NGM.
2012 második negyedévében Magyarország továbbra sem tudott elszakadni a nemzetközi dekonjunktúrális folyamatoktól. A 2011-es, európai szinten is magasnak számító 1,4 százalékos növekedés után 2012 második negyedévében a kiigazított adatok alapján 1 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék hazánkban. A részletes számokat ugyan jelenleg még nem ismerjük - a KSH szeptember 6-án publikálja – azt azonban közölte a Hivatal, hogy a nemzetgazdaság ágazatainak mintegy fele stagnált.
Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág teljesítménye növekedett, míg az építőiparé jelentősen visszaesett. Valószínűsíthető továbbá, hogy a gyengébb növekedési számokban az exportkereslet által vezérelt ipari termelés lassulása, továbbá a tavalyi év magas mezőgazdasági termelési bázisa is szerepet játszott. Felhasználási oldalon minden valószínűség szerint a beruházások továbbra is negatívan alakultak, a külkereskedelem viszont felfelé húzhatta a gazdaságot – olvasható az NGM közleményében.
A legfrissebb, Eurostat által közölt adatok alapján az EU27 és az eurózóna is visszaesést könyvelhetett el 2012 második negyedévében. Az előző év azonos időszakához képest előbbi esetében 0,2 százalékos visszaesést regisztráltak, ami rosszabb az előző negyedéves 0,1 százalékos növekedési adatnál, míg utóbbi esetében is romlott a tendencia, hiszen az első negyedéves stagnálás helyett 0,4 százalékos visszaesés mutatkozott – mutatnak rá.
A szaktárca szerint ebből az látható, hogy hazánk ebben a negyedévben kis mértékben elmaradt az EU átlagától az éves adatokat tekintve, azonban negyedév/negyedév alapon megegyezik a visszaesés üteme az EU 27 illetve az eurózóna csökkenési ütemével (-0,2 százalék), vagyis hazánk az előző negyedéves hátrányát csökkenteni tudta.
Az NGM szerint fontos kiemelni, hogy a magyar kormány az utóbbi 2 évben kiemelkedő mértékű államháztartási konszolidációt hajtott végre, amellyel az európai országok élcsoportjába kerültünk államadósság csökkentés szempontjából (csak 4 ország tudta ezt megtenni) és költségvetési adataink is impresszívek voltak az elmúlt 2-3 évben.
„A régióban nem csak hazánk küzd a dekonjunktúrával, Csehország éves alapú szezonálisan kiigazított adata például kedvezőtlenebb (-1,2 százalék) a magyar adatnál (-1 százalék), de az eurózóna és az EU nagyállamai közül is számos rosszabbul teljesített hazánknál (Olaszország és Portugália 2 százalékot jóval meghaladó mértékben, míg Spanyolország szintén 1 százalékkal esett vissza éves alapon). Ez a tendencia negyedéves összehasonlításban még egyértelműbb” – hangsúlyozza az NGM.
A kormány – látva a külpiaci konjunktúrális folyamatok negatív alakulását – már az év elején elkezdte azon eszközök előkészítését, amivel a lassulás mértéke tompítható az év további részében. Ezeken kívül fontos figyelembe venni, hogy több nagyberuházás – kiemelten a Mercedes kecskeméti üzemének termelése a harmadik negyedévben magasabb lesz, mint a másodikban volt, így ezek minden bizonnyal pozitív hatással lesznek a bruttó hazai termék termelésére, vetíti előre a gazdasági minisztérium.
