A bécsi lap szerint a bankadó révén eleinte évente 500 millió euró bevételre számítottak a költségvetés részére. Az Österreichische Volksbanken AG megmentése után azonban az összegét 625 millió euróra emelték. Franz Gasselberger, az Oberbank főnöke a mérleg helyzetéről tartott sajtóbeszélgetésen kiemelte, hogy az osztrák pénzintézetek "a világon legjobban megadóztatott bankoknak" számítanak.
Maria Fekter pénzügyminiszter szóvivője megerősítette, hogy felülvizsgálják a bankadót, az eredmények az év vége előtt rendelkezésre állnak, az értékelést a pénzügyminisztérium maga végzi, külső szakértőket nem vonnak be. A bankadó kivetésekor nem számít, vajon a pénzintézetek nyereségesek-e vagy veszteségesek. Fogyasztóvédők annak a félelmüknek adtak hangot, hogy a bankok az ügyfelekre hárítják a pótlólagos költségeket. A bankok mindent megtesznek az adócsökkentés eléréséért, de a szociáldemokrata Werner Faymann pártja ezt vélhetően megakadályozza.
A bankok között eközben vita tört ki az adó mérési alapjáról. Az olyan pénzintézetek, mint az Oberbank és a Bank Ausztria azt követelik, hogy az értékelés nyomán módosítsák a mérési módszert, hiszen az adó alól mentesülnek azok a bankok, amelyek mérlegösszege kisebb, mint egymilliárd euró. Az Oberbank vezetése azt szeretné elérni, hogy az adót minden pénzintézetre nézve kötelezővé tegyék, egységes kulccsal. Külön vitát provokálnak a bankszövetkezetek, köztük a Raiffeisen és a Volksbank. Előbbi esetében mindössze tizenhat fiókcég éri el az 1 millió eurós határt, szemben a fennmaradó 525 céggel. A Volksbank hálózatában tizenegy bank esik az adó hatálya alá, 54 viszont nem. A Raiffeisen Zentralbank vezetése cáfolta, hogy a rendszer előnyben részesítené a bankszövetkezeteket, az adót a cég szerint a piaci részesedésnek megfelelően fizeti minden érintett.
