Most a jordánoknál kopogtatunk
A kaukázusi térség után most egy arab országgal pörgetné fel a gazdasági kapcsolatokat a kormány a keleti nyitás politikájának jegyében. A célpont ezúttal Jordánia, ahonnan vasárnap érkezett Budapestre a mintegy húszfős, főként üzletemberekből álló küldöttség. A delegáció látogatásának célja egyrészt az, hogy új piacokat találjunk a magyar kkv-knak, másrészt az esetleges magyarországi jordán befektetéseknek is szeretnénk megágyazni, mondta el a Világgazdaságnak Rácz Gábor, a Nemzeti és Külgazdasági Hivatal főosztályvezetője.
Ami a konkrét együttműködési lehetőségeket illeti, a delegációval olyan üzletemberek jöttek Magyarországra, akik a megújuló energiát, az élelmiszeripart, a hajózást és vízi áruszállítást, a telekommunikációt, a turizmust, az oktatást, a hadiipart és a gépgyártást jelölték meg a célterületek között, emellett helyet kapott a küldöttségben egy pénzügyi finanszírozással foglalkozó cég vezérigazgatója is. Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár a jordánokkal folytatott tárgyalás utáni közleményében a közösségi közlekedés megújítását és a mezőgazdasági technológiák iránti keresletet említette azon területek között, amelyek piaci lehetőséget jelenthetnek a magyar cégek számára.
Eddig egyébként elsősorban gépi berendezéseket szállítottunk Jordániába – tavaly például 28 millió dollár értékben –, emellett még a dohány- és az élelmiszeráruk képviseltek nagyobb tételt a kivitelen belül.
A kormány azt reméli, hogy most újabb lökést lehet adni az együttműködéseknek. Ezt a célt szolgálja az a mai találkozó is, amelyen negyven magyar üzletember tárgyal majd a jordán küldöttséggel, tudtuk meg Rácz Gábortól.
Fejlődni mindenesetre van hova, hiszen az arab országgal fennálló kereskedelmi kapcsolatok eddig elenyészőek voltak – a tavalyi jordániai exportunk a teljes magyar kivitelnek mindössze 0,03 százaléka. Ez elmondható azokról az országokról is, amelyekhez a kormány az elmúlt időszakban érezhetően közeledni próbált – ide tartozik például a kaukázusi térségben stratégiai partnerré nyilvánított három ország, Kazahsztán, Grúzia, valamint a baltás gyilkos kiadása miatt címlapokra került Azerbajdzsán is.
Utóbbi országba tavaly 15 milliárd forint értékben exportáltunk, ami a teljes kivitel 0,07 százaléka. A behozatal 22,6 millió forint volt. Grúziába pedig 6,6 milliárd forint értékben vittünk ki termékeket, miközben a behozatal félmilliárd forint körül alakult a tavalyi évben. Bár a magyar exportot ezek az országok önmagukban aligha lendítik fel látványosan, más területeken akár nagyobb üzlet is összejöhet majd. Egyes feltételezések szerint például az Azerbajdzsánban termelést még nem végző Mol összeállhat a helyi Socar olajtársasággal, és bevásárolhatja magát egy ottani termelési engedéllyel rendelkező projektcégbe – ahogy tette ezt július végén Kazahsztánban.ú
Nyolcmilliárdos export
A Jordániával szemben fennálló külkereskedelmi mérlegünk az elmúlt években rendre aktívumot mutatott: 2009-ben és 2010-ben mintegy 4,2, tavaly pedig 7,3 milliárd forinttal haladta meg a kivitel a behozatalt. Igaz, míg a válság előtti évek exportja 18 és 32 milliárd forint között alakult, addig az elmúlt három évben csak 5,5 és 8 milliárd forint értékben sikerült árut kivinnünk Jordániába a KSH adatai alapján. A jordán Petra hírügynökség szerint az év első öt hónapjában a magyar kivitel 26 millió dollárt (5,7 milliárd forint), a behozatal 5 millió dollárt (1,1 milliárd forint) tett ki.
