A monetáris unió akkor tökéletes, ha fiskális unió van. A problémák abból fakadnak, hogy az európai integrációs folyamat csak félig sikerült – vélekedett Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke az 50. Közgazdász-vándorgyűlésen. A fiskális unió megvalósítási folyamatának része a bankunió létrehozása.
A bankunió az Európai Központi Bank számára bankfelügyeleti jogosítványokat biztosító jogszbály, illetve az európai bankfelügyeleti rendszer módosítása lenne. Valójában egy központi európai bankfelügyeletet, betétbiztosítást, bankrendezési rendszer felállítását, és egységes európai szabályozási szabálykönyv felállítását jelentené – magyarázta.
„A válságkezelési rendszerekben késedelemben vagyunk. Ezeknek először nemzeti hatáskörben kell megvalósulniuk, és nemzeti szintek kell meghozni a szükséges intézkedéseket” – jegyezte meg. Szász komoly veszélyeket is lát a bankunióban, mert félő, hogy a források az eurózónában fognak koncentrálódni. „Ugyanakkor a bankunió beleillik az EU fejlődéstörténetében, de azt kell látnom, hogy ez pozitív” – fejtegette.
A kívül maradó országok számára a bankunió létrejötte komoly veszélyeket rejt – mondta Szász Károly. Az EU szerződése megengedi, hogy egyhangú támogatás mellett az EKB számára adhassanak prudenciális feladatokat. Az EKB ilyen jellegű feladatai ugyanakkor csak az eurózóna irányába értelmezhető, azonban mind a 27 tagállam hozzájárulása szükséges hozzá. A nem eurót használó országok a vétó jogukkal tudjuk a folyamatot befolyásolni – hangsúlyozta, utalva arra, hogy akár meg is akadályozhatjuk a tervet.
Emiatt a tervek szerint az eurózónához nem tartozók jogot kapnak majd rá, hogy amennyiben önként alávetik magukat az EKB szabályozásnak, és belefoglalják a nemzeti jogrendszerbe az intézkedéseket, akkor a rendszer tagjai lehetnek. Szerinte ennek vannak előnyei és hátrányai is. Nagyobb biztonságot és erős bizalmi hálót jelentene ez, de belépni egy egyirányú utcába, ahol nem tudunk visszafordulni, és nem tudunk beleszólni a játékszabályokba, nagyon nehéz – hívta fel a figyelmet. Az ügyfelek, a betétesek a nagyobb védelem érdekében átmehetnek másik bankhoz, amelynek anyabankja az eurózónában van, és a hitelintézetek refinanszírozási költségei változhatnak attól függően, hogy a zónához tartozik-e a hitelintézet vagy nem – magyarázta Szász.
Anglia és Svédország nem lép be a rendszerbe. A mi álláspontunk, hogy célszerű nagyon konstruktívan hozzáállni a kérdéshez – mondta Szász. Az EKB nem csak mikroprudencilis eszközöket kap, hanem makroprudenciális eszközöket is. Utóbbinál fontos, hogy ezen eszközök egy részét nemzeti hatáskörben is gyakorolja egy ország – vélekedett.
A folyamat nem tud megvalósulni, ha nem támogatja mind a 27 állam – hangsúlyozta többször is Szász Károly. Ha nem lépünk be a rendszerbe, akkor is törekedni kell arra, hogy a kívül maradt országok „ne töredezzenek le” Európától.
A saját betétbiztosítási rendszerünket meg kell erősíteni, és párhuzamosan az EU-s trenddel – ha a kívülmaradás mellett lesz a kormánydöntés – akkor a felügyeleti intézmények megerősítésére kell törekedni. Utalt arra, hogy a jegybanknak és a felügyeletnek közösen kellene ellátni ezeket a feladatokat.
„Az sem jó ha belépünk, az sem, ha kívül maradunk” - mondta Szász, de végül is a kívül maradás mellett tette le voksát a PSZÁF elnöke.
