A túlköltekezés oka részben az, hogy ekkor lépett hatályba az egészségügyi dolgozók béremeléséről szóló jogszabály, ami miatt az előző év azonos időszakához képest 19,6 milliárd forinttal (31,1 százalékkal) többet, összesen 82,6 milliárd forintot kellett gyógyító-megelőző ellátásokra kifizetni.
Az év első nyolc hónapjában mindazonáltal az előirányzatnál 14,4 milliárd forinttal kevesebb, összesen 499 milliárd forint ment el az egészségügyi intézmények működtetésére.
Jelentős túlköltést mutat ugyanakkor az első nyolchavi gyógyszertámogatás: az időarányos előirányzatnál 20,9 milliárd forinttal többet, 249,9 milliárdot fordítottak erre a célra. Az egész évre eredetileg engedélyezett keret 276 milliárd forint. A tervezettnél 3 milliárddal magasabb, 32,8 milliárd forint lett augusztus végére a gyógyászati segédeszköz támogatás is. Havi szinten ez azt jelenti, hogy augusztusban hatszázmillió forinttal ment el több gyógyszer-, míg kétszázmillió forinttal több gyógyászati segédeszköz-támogatásra. Mindkét esetben egy eleve alultervezett, láthatóan a kormányzati intézkedések ellenére sem tartható büdzséről van szó.
A gyógyszerkassza kizárólag úgy tud egyensúlyban maradni, hogy a hiányzó összeget azokkal a cégekkel fizetteti meg az állam, amelyek a támogatásokból maguk is részesülnek. Vagyis a gyógyszertámogatások egy részét visszafizetik az államnak: augusztus végén ez a befizetés már 57,6 milliárd forintot tett ki, így ezek a bevételek jócskán kompenzálja a túlköltést. Az egészségbiztosítás a pénzbeli ellátások közül táppénzre 4,7 milliárdot költött, ami minimálisan, százmillióval tér el az egy évvel korábbitól.
