"A jellegzetes életmód-betegségek elterjedése, mint a cukorbetegségé, a ráké, a szív és érrendszeri betegségeké és a krónikus tüdőpanaszoké az egyes országok gazdaságára nézve máris veszedelmes méreteket ölt" - mondta Fidler. Rámutatott, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint Európában a megbetegedések 77 százaléka ebbe a kategóriába tartozik, és a halálesetek 86 százalékát ilyen betegségek okozzák.
Ezeknek a betegségeknek a közvetett társadalmi költségei jóval nagyobbak, mint a közvetlen költségek, mert megrövidítik az emberek egészséges életszakaszát, s mert ők ezért a legjobb éveikben nem vesznek részt a termelésben - mondta Fidler.
A világbanki szakértő szerint egy lehetséges megoldás lenne a probléma kezelésére a cukorra, transzzsírokra és telített zsírsavakra kivetett a gyümölcs- és zöldségfogyasztás egyidejű támogatása mellett. Ez nemcsak az egészségügy számára teremtene forrásokat, hanem az emberek fogyasztási szokásait is befolyásolná Fidler szerint.
Fontosnak nevezte az is, hogy a bevételt célhoz kötötten használják fel, "hogy a fogyasztók megértsék" az intézkedést. A gyártókra és a kereskedelemre az adó nyomást gyakorolna, hogy egészségesebb termékeket forgalmazzanak.
Fidler idézte az Oxfordi Egyetemnek egy brit szaklapban megjelent tanulmányát, amely szerint egy 35 százalékos (34 eurócentnek megfelelő) cukoradó bevezetése után egy menzán 26 százalékkal kevesebb cukros üdítőital kelt el.
A szakértő mindamellett hozzátette, hogy a Világbank hivatalosan egyelőre nem szorgalmazza a népegészségügyi termékadót, mert a dohányadóval ellentétben egyelőre nem bizonyították, hogy a magasabb adó mennyire tartósan befolyásolja a fogyasztói szokásokat.
Hasonló adót szednek az európai országok közül jelenleg Dániában, Finnországban, Franciaországban és Magyarországon, emellett Írországban és Nagy-Britanniában is felmerült a bevezetése - emlékeztetett az osztrák hírügynökség.
