BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Kiderült, hogy miért vágtak kamatot a galambok

Szeptemberben a monetáris tanács 4 külső tagja kamatvágásra szavazott, míg a 3 belső tag a kamat tartása mellett érvelt. Az irányadó ráta alakulása egy szavazaton múlt, ami alátámasztja azt a feltételezést, hogy szakadék alakult ki az MNB-ben a belső és a külső tagok között a kamatpolitika kapcsán. A most kiadott rövidített jegyzőkönyvből kiderült, „a testület tagjai egyetértettek abban, hogy további kamatcsökkentésre abban az esetben kerülhet sor, ha a kedvező pénzügyi piaci folyamatok tartósak és a középtávú inflációs kockázatok mérsékeltek maradnak”.

„A kamatdöntési opciók vitája során a tanácstagok többsége úgy látta, hogy a potenciális növekedés lassulása ellenére a gazdaságot továbbra is számottevő kapacitásfelesleg jellemzi” – derül ki a szeptember 25-ei kamatdöntés rövidített jegyzőkönyvéből.

A gyenge belső kereslet emiatt érdemben tompítja a költségsokkok inflációs hatását, megítélésük szerint a költségsokkok közvetlen hatásának lecsengése után az inflációs cél teljesülni fog – érveltek a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának külső tagjai, akik megszavazták a 25 bázispontos kamatcsökkentést (így 6,5 százalékra mérséklődött a ráta). A jegyzőkönyv szerint 4:3 arányban szavazták le a külső tagok az MNB elnökét és a két alelnököt, akik kamattartásra voksoltak.

„Más tagok úgy látták, hogy a fennálló strukturális problémák miatt a monetáris feltételek lazítása nem képes a reálgazdaság érdemi élénkítésére” – olvasható a jegyzőkönyvben.

Az infláció magas szintjében jelentős tételt képvisel az átmenetinek tekinthető indirektadó-emelés, valamint az egész Európát érintő élelmiszerár-növekedés, mely hatások eliminálására a monetáris politika nem rendelkezik eszközökkel – mondhatta valamelyik külső tag.

„A Tanács többsége úgy ítélte meg, hogy az európai adósságválságot kezelő intézkedések számottevően javítják a globális pénzügyi piaci környezetet, ami a hazai pénzügyi eszközök felárát is tartósan mérsékelte. Több tanácstag hangsúlyozta, hogy jelentős és tartós javulás következett be az elmúlt hónapok során hazánk kockázati megítélésében” – írják a jegyzőkönyv szerzői.
 
„A várható inflációs és pénzügyi piaci folyamatokat, valamint a tartósan gyenge keresletet figyelembe véve összességében a Tanács többségének megítélése szerint az inflációs cél a monetáris politika számára releváns horizonton a jelenleginél lazább monetáris kondíciókkal is elérhető” – vélekedhettek a külső tagok.

Simor Andrásék úgy érvelhettek, hogy a magas inflációs alapfolyamatok és a strukturális reálgazdasági problémák miatt az alapkamat szinten tartása indokolt.

A jegyzőkönyv szerint a „a testület tagjai egyetértettek abban, hogy további kamatcsökkentésre abban az esetben kerülhet sor, ha a kedvező pénzügyi piaci folyamatok tartósak és a középtávú inflációs kockázatok mérsékeltek maradnak”.

Simor András  a vitát követően szavazásra bocsátotta a felmerült javaslatokat. Az alapkamat 25 bázispontos csökkentését négy tanácstag támogatta (Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc, Kocziszky György), míg hárman a kamatszint tartása mellett szavaztak (Karvalits Ferenc, Király Júlia, Simor András).

Inflációs kockázatok

A Monetáris Tanács szeptemberi kamatdöntő ülésén úgy ítélte meg, hogy az éves fogyasztóiár-index tartósan a cél fölött maradhat. A testületi tagok többsége szerint a kormányzati indirektadó-intézkedések és a kibontakozóban lévő költségsokkok magasan tartják az inflációt.

„Egyes tagok megítélése szerint a gyenge reálgazdasági teljesítmény mögött elsősorban ciklikus tényezők állnak, és a gyenge belföldi kereslet és a laza munkaerőpiac dezinflációs hatása előbb-utóbb érvényesülni fog. Egy tag hangsúlyozta, hogy a másodkörös hatások kockázata alacsony” – tartalmazza a jegyzőkönyv.

Mások ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy az egyszeri hatásoktól megtisztított, az inflációs alapfolyamatot jellemző mutatók is emelkedtek, vagyis a korábban vártnál nagyobb mértékű lehet a költségsokkok árakba való begyűrűzése.

Volt, aki azt emelte ki, hogy a gyenge reálgazdasági teljesítmény alapvetően az eurózóna válságára vezethető vissza. Az is elhangzott, hogy a gyenge reálgazdasági teljesítmény mögött vélhetően nagyrészt strukturális okok húzódnak meg, melyek következtében a visszafogott kereslet dezinflációs hatása kisebb a vártnál.

Romlott a helyzet

A Monetáris Tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a gazdaság növekedési kilátásai romlottak, a kibocsátás a 2012-es csökkenést követően jövőre is csak lassan növekedhet. Az egyaránt tartósan magas munkanélküliség és alacsony beruházási aktivitás következtében a gazdaság potenciális növekedése visszafogott marad. A csökkenő reáljövedelmek, a folytatódó mérlegkiigazítás, az általánosan szigorú hitelezési feltételek és a bizonytalan gazdasági környezet következtében a belső kereslet tartósan visszafogott lesz.

A növekedés forrása az idén érdemben lassuló, majd jövőre várhatóan visszafogottan bővülő export marad. Nem volt egységes ugyanakkor a testület véleménye a tekintetben, hogy a gazdasági növekedés visszaesése mennyiben tulajdonítható strukturális, illetve ciklikus tényezőknek.

Javult a megítélés

A Monetáris Tanács úgy ítélte meg, hogy az elmúlt időszakban hazánk kockázati megítélése jelentősen javult. Egyes tagok ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy a hazai kockázati felárak mérséklődését a nemzetközi fejlemények okozták, miközben az országspecifikus feláraink némileg romlottak az elmúlt hónapban.

A testület tagjai az államadósság finanszírozási kockázatainak további csökkentése és az alacsonyabb kockázati felárak érdekében továbbra is kiemelt fontosságúnak tartják, hogy a kormány és az Európai Unió, illetve a Nemzetközi Valutaalap között minél előbb megegyezés szülessen – olvasható a jegyzőkönyvben.

Forgatókönyvek

A Magyar Nemzeti Bank szakértői által szeptemberben készített inflációs jelentés alappályája mellett a Monetáris Tanács két alternatív forgatókönyvet tartott relevánsnak.

Az első forgatókönyvben az alappályánál kedvezőbb potenciális kibocsátással, rosszabb ciklikus pozícióval és erősebb dezinflációs hatással számolt a Tanács. E szcenárió szerint a válság kisebb mértékben erodálhatta a potenciális kibocsátást, és a strukturális munkanélküliség is alacsonyabb lehet, mint az alappályájában. Amennyiben ez a feltételezés helytálló, akkor a gazdaság ciklikus helyzete rosszabb, a dezinflációs hatás erősebb, így a költségsokkok közvetlen hatásának lecsengésével az infláció csökken. A testület tagjainak többsége szerint e kockázati pálya mentén az inflációs cél lazább monetáris kondíciók mellett is elérhető.

A második kockázati pálya azt feltételezi, hogy az elmúlt évekre jellemző magas infláció miatt a várakozások horgonyzottsága gyengülhetett. Erre utal az inflációs alapfolyamatok romlása azt elmúlt hónapokban, aminek a magyarázata az lehet, hogy a tartósan cél fölötti infláció és a folyamatosan érkező kedvezőtlen költségsokkok hatására a gazdasági szereplők inflációs várakozásai megemelkedhettek. Ilyen esetben a költségsokkok várakozásokon keresztül érvényesülő, ún. másodkörös inflációs hatásának nagyobb a valószínűsége. Ehhez a kockázati pályához az alappályánál szigorúbb monetáris politika, azaz monetáris szigorítás szükséges.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek