Magyar gazdaság

Kiderült: Több mint 4 százalékkal zuhant a reálbérünk

Január-augusztusban a bruttó átlagkeresetek 4,7, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,9 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A nemzetgazdaságban - a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 220 500 forint volt az első nyolc hónapban. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset 2012. január-augusztusban átlagosan 5,6 százalékkal - ezen belül a versenyszférában dolgozóké 8,3 százalékkal - haladta meg az egy évvel korábbit. A költségvetési intézményeknél dolgozók - közfoglalkoztatottak nélkül számított - alapilletménye 4,1 százalékkal nőtt.

Augusztusban a bruttó átlagkereset 214 697 forint volt, 3,8 százalékkal több mint egy évvel azelőtt, a nettó kereset 1,1 százalékkal volt magasabb és 138 663 forint volt.

A versenyszférában 6,6 százalékos bruttó és 3,6 százalékos éves nettó kereset-növekedést mért a KSH.

Augusztusra 6,0 százalékos inflációt jelentett a hivatal, így a családi adókedvezmény nélkül számított reál kereset 4,6 a versenyszférában 2,2 százalékkal csökkent.

"A várakozásoktól elmaradva 3,8 százalékkal nőttek a bruttó bérek augusztusban a júliusi 7,1 százalék után, míg a nettó bérek növekedése 1,1 százalék volt, ami 4,6 százalékos reálbércsökkenést eredményezett" – írja elemzésében Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza. Az elemző ugyanakkor hozzátette azt is, ha a közfoglalkoztatottak lefelé torzító hatását kiszűrjük, akkor a nettó reálbércsökkenés ennél kisebb lehetett.

"A költségvetési szférában 2,6 százalékkal csökkentek a bruttó bérek, a költségvetési szféra átlagjövedelmét azonban a közcélú foglalkoztatás bérei húzzák le, enélkül a költségvetési szférában 3,9 százalékos bérnövekedés valósult meg, ami jelentős lassulás az előző hónapban mért 8,1 százalékos növekedés után, amit az egészségügyi dolgozók bérének júliusi emelése magyarázott" – emelte ki Suppan Gergely.

"A gyenge bérnövekedés, illetve a csökkenő reálbérek miatt továbbra sem fenyeget belső inflációs nyomás, így a javuló kockázati megítélést és piaci feltételeket követve az MNB folytathatja a kamatcsökkentési sorozatot" – vélekedett a közgazdász.

MTI - Világgazdaság Online-->

KSH infláció bruttó átlagkereset
Kapcsolódó cikkek