A kiszámíthatóság segítene

A kormány jelenlegi intézkedéseit látva csekély arra az esély, hogy a magyar gazdaság kikerüljön lefojtott állapotából – hangoztatta tegnap Bod Péter Ákos a Világgazdaság Mit ér a vállalat, ha magyar? című konferenciáján. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint a magyar gazdaság 2006-ban vesztette el lendületét, és ezt tetőzte a 2008-as pénzügyi válság, amelyet a vállalati hitelezés zsugorodása követett, s jelentősen csökkent a beruházások száma is.

A volt jegybankelnök szerint az uniós csatlakozás után Magyarország az egyetlen olyan ország a térségben, amely nem képes konvergenciára, nem képes profitálni az EU-tagságból. 2004-ben még az egy főre jutó magyar GDP még 55 százalékon állt a az unió átlagához képest, idén már csak 57 százalékra nőtt. Ennek egyik legfontosabb oka a vállalati hitelezés visszaesése. A válság kezdete óta külföldi bankok magyarországi kitettsége 14,2 százalékkal csökkent, ami Spanyolországhoz és Olaszországhoz hasonlatos.

„Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy javítsuk a helyzetet” – mondta a Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály vezetője. Vagács István szerint ennek egyik fő eszköze az egyszerű államról szóló középtávú program az adminisztratív terhek csökkentésére. Összesen 114 intézkedést hoznak meg tíz fő területen. Gyorsítják az engedélyek kiadását, egyszerűsítik a társasági adószabályokat, az adatszolgáltatást az e-vállakozás révén, eltöröltek 10 kisadót. Bevezetik a kisadózó vállalkozások tételes adóját, a kisvállalati adót. A kabinet 500 milliárddal csökkenti a bürokratikus terheket, idén 120–170 milliárd forint lehet ez az összeg. Hat szomszédos országban 11 üzletfejlesztési irodát nyitottak.
„Az elmúlt évünk azzal telt el, hogy kitaláljuk, hogyan mentsük meg a hazai gazdaságot” – hangsúlyozta Krisán László.

A Széchenyi-hitelprogramot gondozó Kavosz vezérigazgatója elmondta, 170 ezer vállalkozás napi szinten használja a hungarikumnak számító Széchenyi-kártyát. Szerinte az itthon működő 1,2 millió vállalkozásnak talán csak a fele működőképes, 99 százaléka mikrocég, átlag 2,2 alkalmazottal, amelyből 1,7 családtag. A 3 millió ember életét érintő kis cégek harmada veszteséges és mostanra felélték tartalékaikat. „Nem állunk jól az EU-pénzek lehívásával, holott nincs B-terv, ha ez a pénz bent ragad, a vállalkozások forrásai eltűnnek a ködben” – hangoztatta Kavosz vezérigazgatója. Az elérhető forrásoknak csak 16 százaléka jut a kkv-knak, amit növelni kellene. A kormány kidolgozott két új forrást a cégeknek: önerő kiegészítő hitelt és egy uniós pályázatokhoz felhasználható megelőző hitelt.  A Széchenyi Kártya Program keretein belül kihelyezett hitelek összege 1114 milliárd forint.

A hazai kiskereskedelem átalakult: a forgalom visszaesett, a fogyasztás racionalizálódott, az emberek a lakásukhoz közelebb vásárolnak, többször és kevesebbért – mondta az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke. Zs. Szőke László szerint a Coop jól tud reagálni ezekre a folyamatokra. Üzleteik az otthonokhoz közel találhatóak és a vásárlók rájöhetnek, hogy itt is megtalálnak mindent, amiket a multinacionális boltokban.
A Coop 32 ezer alkalmazottjával a vidék legnagyobb foglalkoztatója, az árbevétele tavaly 510 milliárd forint volt. Termékeik 85 százalékát magyarországi cégek állítják elő.

Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ügyvezető igazgatója, Varga Antal közölte: a rendszerváltás után újraélesztett takarékszövetkezeti szövetségnek ma 1 millió ügyfele van, mérlegfőösszege 1396 milliárd forint (a hazai bankszektor 4,5 százaléka), ami a szomszédos országokhoz képest nagyon kevés. Magyarországon a betétek tekintetében 10, a hiteleknél 4 százalék az OTSZ részesedése, míg Hollandiában például a hasonló szövetségé 40 százalékot tesz ki.
2012-ben az OTSZ 105 tagszervezettel és 1455 fiókkal rendelkezett. Varga Antal kiemelte, nincs rajtuk profitnyomás, a fluktuáció kicsi, a kölcsönös ismeretség bankok és ügyfelek között kockázatcsökkentő tényező. Varga Antal abban kérte a kormányat segítségét, hogy jobban megismerjék őket a hazai piacon.

Kifogásolta, hogy az adókon kívül olyan dolgok is terhelik a válalkozókat, mint mondjuk a tűzvédelmi szabályok betartása, a kéményseprő kifizetése, vagy a monopolszervezetekkel megkötendő szerződések.

Kifogásolta, hogy az adókon kívül olyan dolgok is terhelik a válalkozókat, mint mondjuk a tűzvédelmi szabályok betartása, a kéményseprő kifizetése, vagy a monopolszervezetekkel megkötendő szerződések. -->