A vártnál nagyobb esés
A nemzetgazdaság ágazatainak mintegy fele stagnált. Az információ, kommunikáció, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és az építőipar nemzetgazdasági ág teljesítménye növekedett. A visszaesést jelentősen befolyásolta a mezőgazdaság teljesítménycsökkenése – írta a KSH.
Alapvetően a mezőgazdaság teljesítménye húzta le a harmadik negyedévi GDP-t, az agrárágazat nélkül a visszaesés jóval kisebb lett volna – mondta Pozsonyi Pál, a statisztikai hivatal főosztályvezetője. Az ezévi aszálykárok miatt egyrészt korrigálni kellett a GDP második negyedévi adatát, másrészt az aszály módosította más nemzetgazdasági ágak harmadik negyedévi enyhe pozitív irányú elmozdulását. A második negyedéves 1,3 százalékos visszaesését így 1,5 százalékra korrigálta lefelé a statisztika hivatal.
„A vártnál rosszabb GDP-adatért szinte teljes mértékben az aszály a felelős, mivel a többi ágazat a várakozásainknak megfelelően teljesített” – vélekedett Suppan Gergely.
A TakarékBank vezető elemzője szerint a felhasználási oldalon a háztartások fogyasztása visszaesést mutathatott, amit részben enyhíthetett a vendéglátás pozitív teljesítménye, a beruházások visszaesése lényegesen mérséklődhetett. A nettó pedig továbbra is pozitívan járult hozzá a gazdasági teljesítményhez, így a legnagyobb mértékben a készletek további leépítése húzhatta le a gazdaságot – tette hozzá Suppan.
A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 0,2 százalékkal csökkent a GDP a harmadik negyedévben a KSH szerint, vagyis a magyar gazdaság továbbra is recesszióban van.
A naptárhatás kiszűrésével 1,4 százalékkal esett vissza a GDP az előző év azonos időszakához képest. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint viszont 1,6 százalékkal csökkent. Elemzők arra számítottak, hogy a naptárhatásról megtisztított adat kedvezőbb lesz a nyers GDP statisztikánál, mert kevesebb munkanap volt a negyedévben.
A Nemzetgazdasági Minisztérium úgy látja, a magyar gazdaság továbbra sem tudott elszakadni az alapvetően nemzetközi trendek által jelzett pályától. „A felhasználási oldalon várhatóan továbbra is a nettó export jelentett jelentős, növekedéshez való hozzájárulást.
A gazdaság motorja a válság kitörése óta az export és nagyrészt a feldolgozóiparban realizált export teljesítmény” – közölte a gazdasági tárca.
A kilátások nem túl kedvezőek. Suppan Gergely szerint a negyedik negyedév a kiábrándító európai konjunktúramutatók alapján bizonytalan, idén 1,2-1,3 százalékos visszaesést mutathat a magyar gazdaság. Egyes elemzők ennél is pesszimistábbak. Neil Shearing, a Capital Economics közgazdásza szerint 1,5 százalékkal eshet vissza a GDP az év egészében és a jövő évet is recesszióban töltheti a magyar gazdaság.
Recesszióban az euróövezet
Az Európai Unió 27 tagállamának hazai összterméke (GDP) 0,1 százalékkal nőtt, ezen belül az euróövezet 17 tagországában 0,1 százalékkal csökkent a harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest – közölte az Eurostat. Az egy évvel korábbihoz képest az euróövezetben 0,6 százalékkal, az EU-ban pedig 0,4 százalékkal csökkent a GDP. Az euróövezet GDP-je már két egymást követő negyedévben csökkent, ami azt jelenti, hogy az eurózóna, 2009 óta másodszor, technikai recesszióba került.Nem meglepő, hogy az Európai Központi Bank rontotta a valutaunió makrogazdasági kilátásait. Az SPF-prognózis szerint az euróövezeti GDP az idén 0,5 százalékkal csökken a korábban várt 0,3 százalék helyett, jövőre pedig csak 0,3 százalékkal nő, míg az előző felmérésben még 0,6 százalékos növekedéssel számoltak.
Nem meglepő, hogy az Európai Központi Bank rontotta a valutaunió makrogazdasági kilátásait. Az SPF-prognózis szerint az euróövezeti GDP az idén 0,5 százalékkal csökken a korábban várt 0,3 százalék helyett, jövőre pedig csak 0,3 százalékkal nő, míg az előző felmérésben még 0,6 százalékos növekedéssel számoltak.-->


