Az első kilenc hónapban 219 690 forint volt a bruttó átlagkereset a nemzetgazdaságban - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Szeptemberben a bruttó átlagkeresetek 3,7, a nettó bérek 1,0 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. A 6,6 százalékos szeptemberi inflációval számolva a családi adókedvezmény hatása nélkül számított reálbérek 5,3 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbihoz mérve.
A vállalkozói szektorban a szeptemberi bruttó bérek 6,6, a nettó keresetek 3,6 százalékkal emelkedtek egy év alatt, míg a rendszeres jövedelmek 6,8 százalékkal emelkedtek. Az első kilenc hónapban 7,1 százalékkal nőttek a bruttó keresetek a versenyszférában, a nettó bérek 4,1, a rendszeres jövedelmek 8,1 százalékkal nőttek.
Lassú bérnövekedés
A várakozásoktól elmaradva nőttek a bruttó bérek szeptemberben – írja Suppan Gergely. A családi adókedvezményekkel együtt nagyobb lehetett a nettó bérek növekedése, ami a reálbércsökkenés mértékét kissé enyhíti – véli a TakarékBank elemzője.
„A gyenge bérnövekedés, illetve a csökkenő reálbérek miatt továbbra sem fenyeget belső inflációs nyomás, így amennyiben tartós marad a kockázati megítélés elmúlt hónapokban megfigyelt javulása és kedvezőek maradnak a piaci feltételek, az MNB folytathatja a kamatcsökkentési sorozatot” – hangsúlyozza Suppan Gergely. A TakarékBank elemzői éves átlagban továbbra is 4,5 százalékos bérnövekedésre számítanak.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 219 700 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 230 000, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 211 800 forintot kerestek a KSH szerint. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 73 200 forint volt. A nonprofit szektorban alkalmazásban állók bruttó keresete 8,4 százalékkal, 201 400 forintra nőtt.
Hol lehet a legjobban keresni?
A legtöbbet fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (457 200 forint), ezt az információ és kommunikáció (405 700 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (387 900 forint). A legkevesebbet a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás (138 800 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (150 800 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (159 700 forint) ágakban dolgozók kerestek.
2012. január–szeptemberben a költségvetési szférában a teljes munkaidősök mintegy 54 százaléka (a közfoglalkoztatottak nélküli létszám 60,3 százaléka) átlagosan 10 000 forint – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült. Ennek hatása a bruttó jövedelmi pozícióit 1,8 százalékponttal javítja. A közfoglalkoztatottak nélkül, de a kompenzáció figyelembevételével számított növekedés így a költségvetés területén 5,3 százalék. 2012. januártól a nonprofit szervezetek egy részénél is részesülhetnek az alkalmazásban állók kompenzációban, ahol a teljes munkaidőben dolgozók mintegy 8,6 százaléka kapott ezen a címen 10 200 forintot.
142 ezer a nettó kereset
Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 142 000 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 99 100, a szellemi foglalkozásúaké 187 300) forint volt, 1,8 százalékkal (a közfoglalkoztatás hatását kiszűrve 3,5 százalékkal) magasabb az előző évinél.
A 231 600 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,4 százalékkal haladta meg a 2011. január–szeptemberit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,1 százalék volt.
Kevesebben dolgoznak
A versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 817 ezer fő volt az alkalmazásban állók száma, 34,6 ezer fővel kevesebb, mint 2011 azonos időszakában. A költségvetési szférában 749 ezren dolgoztak (14,6 ezer fővel többen az egy évvel korábbinál), közülük átlagosan 88 ezren közfoglalkoztatás keretében.
A közszféra átlagkeresetének szintjét is befolyásoló teljes munkaidős közfoglalkoztatottak létszáma 2012 első kilenc hónapjában több mint négyszerese volt (átlagosan 70,1 ezer fő) az előző év azonos időszakinak. A megfigyelt nonprofit szervezeteknél 106 ezer fő állt alkalmazásban.
Összességében a nemzetgazdaságban az 5 fő feletti vállalkozásokban, a költségvetési szférában (a közfoglalkoztatottakkal együtt), valamint a vizsgált nonprofit szervezeteknél 2 millió 671 ezer fő állt alkalmazásban, ami 19,6 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.
Nincs változás
„Nem hozott változást ez a hónap a korábbi trendben” – mondta Török Zoltán. A Raiffeisen Bank elemzője kiemelte, hogy a tavalyitól elmarad a foglalkoztatás a versenyszférában. Noha az előző hónaphoz képest volt egy 1 100 fős növekedés, éves alapon még mindig nagy a létszám csökkenése a versenyszférában. Ezt részben kompenzálja a közszféra foglalkoztatásának bővülése, de ez alapvetően a közfoglalkoztatásban valósul meg.
A foglalkoztatási adatból az látszik, hogy sajnos csökken a versenyszféra és kissebb mértékben ugyan, de visszaesik közmunkások nélkül számított közszféra létszáma is – tette hozzá Török Zoltán.
„Mindez visszatükröződik a béradatokban is” – hangsúlyozta a Raiffeisen közgazdásza. A közszféra béradataiban idén egy jelentős mérséklődés van, mert csökken a rendes (közfoglalkoztatási nélküli) közszféra dolgozói létszáma, akiknek magasabb a jövedelmük és képzettségük. Azoknak a száma nő, akik a rendkívül alacsony közfoglalkoztatási bért kapnak – mondta az elemző.
Versenyszférában 6,6 bruttó százalékos bérnövekedést láthatunk szeptemberben - ebben a hónapban egyébként pont ekkora volt az is, de a nettó bérek nem nőttek ilyen mértékben a különböző adóváltozások miatt. A reálbér csökkenése az év egészére elmondható Török Zoltán szerint. A közgazdász nem is lát fordulatot a közeli jövőben a bérek tekintetében, mint ahogy a foglakoztatásban sem.
Az akcióterv nem elég
A munkavédelmi akcióterv önmagában nem elég arra, hogy megfordítsa a kedvezőtlen folyamatokat, de arra elegendő lehet, hogy azokat lelassítsa – vélekedett Török Zoltán. A munkahelyteremtéshez szükséges lenne arra is, hogy a piaci lehetőségek jobbak legyenek a vállalkozások számára, és a cégek finanszírozási lehetőségeinek is javulni kellene.
Ezzel kapcsolatban Török Zoltán nem túl optimista. A piachoz jutás körülményei sem javulnak, mert Magyarországon jövőre is visszaeső lakossági fogyasztással és tovább csökkenhetnek beruházásokkal kell kalkulálni - mindezek mellett az európai exportpiacokon sem következik be látványos kedvező fordulat.
A Raiffeisen Bank közgazdásza szerint a Magyar Nemzeti Bank kamatvágásai sem segítenek sokat, mert mindegy, hogy olcsó vagy drága a ha a vállalatok jelentős része nem jut hozzá a banki forrásokhoz. Véleménye szerint a kereskedelmi bankok kockázatvállalási hajlandósága jövőre nem fog javulni, így a hitelszűkében nem lesz változás.
