Ultimátumot kapott a kormány

Az EU bíróságához fordul az Európai Bizottság, ha Magyarország négy héten belül nem módosítja az étkezési utalványok kibocsátóit érintő szabályozását – közölték tegnap Brüsszelben. A bizottság a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó direktíva teljesítését kéri számon hazánkon, amikor azt várja el, hogy biztosítsa a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás lehetőségét az étkezési utalványok és az üdülési csekkek kibocsátói számára. A kötelezettségszegési eljárás második szakaszának számító indoklással ellátott vélemény szerint a kibocsátókat érintő korlátozások indokolatlanok és aránytalanok.

Brüsszel először februárban jelezte a kormánynak, hogy aggályosnak látja a béren kívüli juttatások piacán alkalmazott jogszabályokat – idézi fel a BruxInfo. Januártól ugyanis az szja-törvény egyedül az Erzsébet-utalvány esetében teszi lehetővé kedvezményes adókulcs alkalmazását. Magát az eljárást piaci panaszok alapján júniusban indították el, akkor is egy hónapos határidőt kapott a kormány a válaszadásra.

Valamivel hosszabb határidőt, két hónapot kapott Budapest a kiskereskedelmi és a távközlési különadóról szóló törvény módosítására. Brüsszel szerint az adónemek hátrányosan diszkriminálják a külföldi szolgáltatókat. A különadó azon cégeket terheli, amelyek éves nettó árbevétele meghaladja az 500 millió forintot. Az adó kulcsa a nettó árbevétel növekedésével progresszíven növekszik, annak mértéke 500 millió forintot meg nem haladó árbevételnél 0 százalék, az 500 millió forintot meghaladó, de a 30 milliárd forintot el nem érő árbevétel-részre 0,1 százalék, a 30 milliárd forintot meghaladó, de a 100 milliárd forintot el nem érő árbevétel-rész után 0,4 százalék, míg a 100 milliárd forintot meghaladó árbevétel-rész tekintetében 2,5 százalék. A bizottság szerint azonban az adókulcsok kialakítása és a két piac struktúrája miatt a gyakorlatban a külföldi tulajdonú vállalatokat terheli.

A 2010 őszén bevezetett távközlési különadókkal kapcsolatosan a bizottság tavaly márciusban már indított egy kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. Abban az ügyben Brüsszel egy hónappal ezelőtt indított keresetet az Európai Bíróságon. Azt az eljárást azzal indokolták, hogy a távközlési vállalkozásokra kivetett különadó valójában olyan igazgatási díjnak minősül, amely – az unió előírásaival ellentétben – nem a szabályozási és engedélyezési rendszerhez kapcsolódó költségek fedezésére, hanem a központi költségvetés bevételeinek növelésére szolgál. A bizottság szerint a távközlési szektorra csak a valamennyi gazdasági ágazatot egységesen érintő adók (pl. társasági adó) és az igazgatási díjak vethetőek ki, kizárólag ezen ágazatot sújtó különadó azonban nem.

A kiskereskedelmi különadóval kapcsolatosan is folyik már egy eljárás az Európai Bíróságon. Azt szeptember elején a Székesfehérvári Törvényszék kezdeményezte. A testület állásfoglalást kért a luxembourgi testülettől azzal kapcsolatban, az adó összhangban van-e az uniós joggal.

Ugyanakkor egy elmarasztaló ítélet esetében az államnak vissza kell fizetnie a már befizetett különadókat.

Ugyanakkor egy elmarasztaló ítélet esetében az államnak vissza kell fizetnie a már befizetett különadókat.-->