A járások kialakításának éppen az a célja, hogy az állampolgárok és a vállalkozások egyszerűbben és gyorsabban intézhessék el az ügyeiket, sok időt, utánajárást, bosszúságot és sok pénzt fog megtakarítsanak a számukra – hangoztatta tegnap a kormányfő a járási hivatalvezetők kinevezésének ceremóniáján. Orbán Viktor szerint különösen a kkv-nak fontos a hivatali ügyintézés egyszerűbbé válása. A miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a csak hatékony közigazgatással lehet versenyképes gazdaságot csinálni, hogy meghatározó szerepet tölthessünk be gazdaságilag Közép-Európában.
Január 1-jével 175 járási, a fővárosban pedig 23 kerületi hivatal jön létre a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeként, hogy a megyei szintnél alacsonyabb szintű államigazgatási feladatokat ellássák. Ezeknek a hivataloknak vezetőit nevezték tegnap a Budapesten, a Millenárison, akik esküt is tettek. A kinevezettek közül tizenegyen polgármesterek, nekik összeférhetetlenség miatt le kell majd mondaniuk. Heten országgyűlési képviselők, akik mandátumukat a következő parlamenti választásig megőrizhetik.
A 198 hivatalból háromnak – Békés megyében a békésinek, Csongrád megyében a kistelekinek, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a nyíregyházinak – egyelőre megbízott vezetője lesz. A hivatalvezetők közül minden második nő, közel kétharmaduk jogász, átlagosan 12 év közigazgatási gyakorlattal rendelkeznek, többségük jegyző vagy aljegyző.
A járási hivatali vezetőket a megyei és fővárosi kormánymegbízottak javaslatára a közigazgatási és igazságügyi miniszter nevezi ki határozatlan időre. Javadalmazásukról tegnap lapzártánk után döntött a parlament. A javaslat szerint bérük a köztisztviselői illetményalap (2013-ban 38650 forint) 18-szorosa lesz (azaz 695700 forint). A hivatalvezető-helyettesek az illetményalap 16-szorosát, azaz (618400 forintot) kapnak majd.
Az állampolgároknak az ügyintézésére a járási hivatalok részeként működő, hétfőtől-péntekig 8 órától 20 óráig nyitva tartó kormányablakokban vagy a településre kirendelt ügysegéd által lesz lehetőségük. A korábban ezeket az ügyeket az önkormányzatoknál dolgozó köztisztviselők látták el. Navracsics Tibor lapunknak elmondta, hogy őket kormánytisztviselőkként veszik át és minden korábbi illetményüket megkapják (így például a nyelvvizsga, vagy diploma utáni pótlékaikat is).
A közigazgatási és igazságügyi miniszter közölte, hogy a következő két hét reményei szerint elég lesz arra, hogy január 2-án működőképesen nyissanak a hivatalok (akár a korábbi, akár új helyen működnek) és lesz idő az informatikai átállásra is. Az Index szerint egyébként több okmányiroda állítólag azt jelezte ügyfeleinek, hogy a járási rendszerre való átállás miatt nem tudnak január közepénél előbb időpontot adni. Navracsics szerint azonban csak egyedi esetekről lehet szó.
A tárcavezető szerint 2013 végére közel 300 kormányablak lesz az országban, ahol egyablakos, „pontosabb, udvariasabb, magasabb színvonalú” ügyintézés lesz. Az ügyintézést úgy is gyorsítják, hogy az ügyviteli határidőt 30-ról 21 napra csökkentették. További gyorsítás informatikai fejlesztésekkel lehetséges, ami viszont pénzkérdés. Navracsics azt hangsúlyozta, hogy a közigazgatás reformja soha nem fog lezárulni, 2013 próbaév lesz, ha valamin változtatni kell, akkor változtatni fognak.
Az 1983 után újra létrejövő járási hivatalok elsősorban okmányirodai feladatokat, a gyermekvédelmi és gyámügyeket, valamint egyes szociális, környezetvédelmi, természetvédelmi igazgatási ügyek intézését veszik át a települések jegyzőitől. Jövő évtől a járási hivatalokon belül szakigazgatási szervként működik a járási gyámhivatal, a járási állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal, a járási földhivatal és a járási munkaügyi kirendeltség. Navracsics elmondta, hogy az eredeti elképzeléssel szemben maradnak állami feladatok az önkormányzatoknál, mint például első fokon az építéshatósági ügyek.
Milyen ügyek maradnak az önkormányzatoknál?
Azok az ügyek maradnak a települések jegyzőinél, amelyekhez a helyi viszonyok ismerete elengedhetetlen, vagy amelyekben országosan nem egységes szabályozás és helyi mérlegelési lehetőség is van. Ilyenek például a helyi adóval összefüggő igazgatási, az anyakönyvi és állampolgársági ügyek, a települési polgári védelmi, katasztrófavédelmi igazgatási feladatok. Továbbá az ipar- és kereskedelmi igazgatási, a birtokvédelmi feladatok, a hagyatéki eljárás, a nem alanyi jogon járó szociális ellátások, a távhőszolgáltatási kérdések, a helyi védettséggel összefüggő környezet- és természetvédelmi, a veszélyes ebek nyilvántartásával összefüggő feladatok, az óvodáztatási támogatás. A jegyzők által ellátott, most már a járásokhoz kerülő mintegy 12 millió hatósági ügy 90 százaléka államigazgatási jellegű volt.
