Ritkán adódik olyan lehetőség, hogy – bár éjszakába nyúló tárgyaláson – a magyar miniszterelnök mindenfajta izgalom nélkül vehessen részt egy csúcson – hangsúlyozta Orbán Viktor a brüsszeli EU-csúcsot értékelő tájékoztatóján. Emlékeztetett: az állam- és kormányfők csütörtök-pénteki találkozójuk előtt nem csak a pénzügyminisztereknek sikerült megegyezniük a felálló euróövezeti bankfelügyeletről, de szakértői tárgyalások is folytak, amelyeken a magyar, illetve a közép-európai érdekeket is sikerült érvényesíteni. „Én csak az aratásra, a szüretre érkeztem” - fogalmazott Orbán.
A miniszterelnök a megszületett megegyezésről elmondta: sikerült érvényesíteni azt a magyar álláspontot, hogy a létrejövő bankunió ne jelentsen versenyhátrányt a hazai vállalkozások számára akkor sem, ha az ország csatlakozik hozzá, és akkor sem, ha úgy dönt, hogy nem. Arról is döntöttek, hogy az euróövezeten kívüli országok önkéntesen vehetnek részt a rendszerben, és ha belépnek, jogaik és kötelezettségeik egyensúlyban lesznek a valutaunió országaival – vagyis nem lesznek másodrendűek. Nincsenek határidők sem, és a kilépés is lehetséges – tette hozzá.
A bankunió mindenesetre csak terv, amelynek kialakításához egy menetrendet dolgoztak ki a csúcson. Az első lépésnek tartott egységes bankfelügyelet felállításáról megegyeztek, a magyar kormány azonban még nem döntött arról, csatlakozunk-e hozzá. Orbán Viktor szerint a döntéshez a szakértői véleményeket, illetve a rendszer részleteit kell tisztázni, illetve, mivel a kérdés az ország szuverenitását érinti, parlamenti vita is szükséges – hangsúlyozta. Az azonban világosan látszott, nem zárkózik el a kormány a belépéstől. „Most nem indokolt a kurucos ellenállás” - mondta a kormányfő, aki szerint nincs semmilyen kényszer.
Ami a bankunió további fázisait illeti: a magyar kormány sürgeti, hogy a bankok tőkekövetelményeire vonatkozó szabályozás minél hamarabb szülessen meg. A csúcson született határozat is csak ennyire konkrét, időpontot nem határoz meg. 2013 végéig kellene ugyanakkor dönteni a betétbiztosítás egységes rendszeréről, illetve a bankszanálási szabályokról. A miniszterelnök világossá tette: nem támogatja, hogy úgy hozzanak létre közvetlen bankmentésre szánt pénzalapot, hogy ahhoz a pénzt a következő 2014-2020-as költségvetésből helyezzék át. Az, hogy ezzel nincs egyedül, jelzi, hogy a csúcs határozatába nem is került be ez a terv.
További problémát jelent, hogy a bankunió kialakításával kapcsolatban szükség lehet az uniós alapszerződés módosítására, ami időben is elnyújthatja a döntéshozatalt. Annál is inkább, mivel a tervek szerint jövő szeptemberben Németországban rendeznek választásokat, 2014 tavaszán pedig az Európai Parlament tagjairól voksolnak Európa-szerte. A most született menetrend igyekszik elkerülni a szerződésmódosítást, és azt hangsúlyozza, amiről csak lehet, döntsenek még 2014 tavasza előtt.
Orbán Viktor Magyarországgal kapcsolatban is optimista hangot ütött meg Brüsszelben. Emlékeztetett: az Országgyűlés elfogadta a költségvetést, amely garantálja, hogy a hiány jövőre a 2,7 százaléka alatt maradhat, így az ország kikerülhet a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás alól. Derűlátásra ad okot a kormányfő szerint az is, hogy a csúcs előtt a pénzügyminiszterek jóváhagyták a görögöknek szánt újabb, 49,1 milliárd eurós hitelrészlet folyósítását. Az EU válságkezelő képessége sokkal jobb képet mutat, mint egy évvel ezelőtt – emelte ki.
