A jegybank várakozásai szerint 2013-ban 0,5 százalékkal növekszik majd a GDP, szemben a korábbi, 0,7 százalékos előrejelzéssel. 2014-re vonatkozólag 1,5 százalékos növekedést várnak. 2013-ban a nemzeti bank 3,5 százalékos inflációt vár, szemben a szeptemberben előrejelzett 5 százalékkal.
A módosítást részben a lakossági áram- és gázár 10 százalékos állami csökkentése indokolja, másrészt a jövedéki emelésére vonatkozó terveinek módosítása. A két döntés együtt 1,4 százalékkal csökkenti az inflációs várakozást. 2014-re 3,2 százalékos fogyasztói árindex növekedést az MNB. Az adószűrt maginfláció ugyanakkor 3,1 százalékról 3,5 százalékra emelkedik 2013-ban, 2014-ben pedig 3,4 százalékra áll be, vagyis nem teljesíti a 3 százalékos célt.
Simor András hozzátette: bár a reálgazdaság kapcsán nem következett be javulás, sőt, a pénzpiacok által közvetített kockázatok csökkentek. Magyarország kockázati felárai kedvezőbben alakultak, miközben romlottak a reálgazdasági mutatók. A következő két évben negatív kibocsátási rést lát az MNB és bár a foglakoztatás bővül, tovább növekszik az egységnyi munkaköltség, így a következő két évben nem számol a foglalkozatottság további emelkedésével a jegybank.
Az inflációs kilátászt a csökkenő olajár is segítette, középtávon a kérdés az, hogyan alkalmazkodik a gazdaság a kormány intézkedései által keltett inflációs nyomásh oz. A bankadó, tranzakciós adó, közműadó, illetve a emelése ugyancsak növeli a termelési költségeket. A kockázati pályák egyike, hogy a költségoldali inflációs nyomás erősebb jelentkezik, magasabb árakhoz vezet és így szigorúbb monetáris politikát igényel.
További kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha a beérkező adatok megerősítik, hogy elérhető az inflációs cél - idézte Simor András a jegybank közleményét.
Újságírói kérdésre Simor András elmondta: akkor lát lehetőséget az együttműködésre a kormánnyal, ha a kabinet nem Mikes Kelemenként tekint a jegybank vezetőjére, hanem válaszra is méltatja. Az MNB-elnök hozzátette, hogy számos kezdeményezéssel fordult a kormányhoz, de ezekre semmilyen reakciót nem kapott. Hozzátette: bár mandátuma már nem tart sokáig, még mindig el lehet kezdeni az együttműködést.
A közelmúlt forintgyengülésével kapcsolatban Simor András elmondta: a jegybanknak rövid távon jelentkező volatilitásokra nem kell figyelnie, ugyanakkor ez a jelenség arra mutat, hogy csökkent a bizalom, erre pedig figyelmet kell fordítania a jegybankoknak.
A kormány mintegy 500 milliárd forintot hagyott a lakosság zsebében, a fogyasztás mégsem nőtt. A lakosság eladósodott, méghozzá nagyrészt devizában, ezért nem biztos, hogy a többletjövedelmeit a boltokban elkölti majd - válaszolt a jegybank elnöke arra a kérdésre, nem emeli-e majd a fogyasztást a lakossági energiaár-csökkentés.
Egy országban az kelt bizalmat, ha a kormánynak nem kell külön együttműködést kötnie a cégekkel, hanem mindenki számára egyforma feltételek érvényesek a cégvilágban - fogalmazott Simor András a multikkal kötött stratégiai megállapodásokról.
A következő oldalon: miért vágtak eddig?
Az elmúlt negyedév kamatvágásai mögött a monetáris tanács szerint „az a megfontolás állt, hogy a gyenge kereslet előretekintve jelentős dezinflációs hatást fejt ki, ami az inflációt rövidtávon magasan tartó költségsokkok kifutásával egyre inkább előtérbe kerülhet, segítve az inflációs cél elérését. Ebben az időszakban a globális kockázati étvágy jelentősen erősödött, ami a magyar kockázati felárakat érdemben mérsékelte, növelve a monetáris politika mozgásterét”.
Novemberi közleményében a monetáris tanács jelezte, hogy további kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha a kedvező pénzügyi piaci folyamatok folytatódnak és a középtávú inflációs kilátások a céllal összhangban alakulnak.
A friss inflációs jelentés tükrében a monetáris tanács úgy látja, „az inflációs cél a monetáris kondíciók lazítása esetén is elérhető”. „További kamatcsökkentésre kizárólag akkor kerülhet sor, ha a kedvező pénzügyi piaci folyamatok folytatódnak és a beérkező adatok megerősítik, hogy az inflációs cél a monetáris politika horizontján elérhető” – erősítik meg.
Unortodox lehet a jegybank
Matolcsy György rádiós interjújának lényege: az MNB-nek serkentenie kell a növekedést, és együtt kell működnie a kormánnyal. A miniszter szerint a jegybanknak „pontosan azokkal” az eszközökkel kell élnie, amelyekkel az Európai Központi Bank, a Bank of England vagy a Fed él. Az MNB azonnal jelezte: a fölvetésben szereplő unortodox megoldások egy része lehetetlen. Helyesen tette, és nem is tehetett mást – értékel Peter Attard Montalto, a Nomura elemzője, aki szerint immár a piac is felfigyelt arra, mi történik Magyarországon.
A mostani az első alkalom, hogy a kormány explicit módon szóba hozza, mi lesz március után a Magyar Nemzeti Bank szerepe, a piac pedig azonnal reagált is – írja Peter Attard Montalto.
