A forintzuhanás ellenére kamatot vágott az MNB
A forint meredek esése ellenére kamatot vágott az MNB kedden, sorozatban ötödik egymást követő hónapban.
Az euró/forint kurzus 290-es szintre kúszott fel kedden délelőtt, ami öt hónapos mélypontot jelentett. Hétfőn reggel még 283 forint körül mozgott az árfolyam. A forint esése azonban nem tántorította el attól az MNB-t, hogy csökkentse a rátát.
Kedden tovább folytatódott a forint vesszőfutása, miközben a régiós devizák stabilak maradtak. A forint kevesebb mint két nap alatt közel 2 százalékot esett az euróval szemben.
A forint nem mozdult el a 288-as szint közeléből a kamatcsökkentés után, mert a piacok már korábban beárazták a vágást.
Lassabb növekedés, lassabb infláció
A kamatdöntést követő sajtótájékoztatón Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke elmondta: a szervezet csökkentette a jövő évre vonatkozó növekedési várakozását, de az inflációs prognózist is.
A jegybank várakozásai szerint 2013-ban 0,5 százalékkal növekszik majd a GDP, szemben a korábbi, 0,7 százalékos előrejelzéssel. 2014-re vonatkozólag 1,5 százalékos növekedést várnak. 2013-ban a nemzeti bank 3,5 százalékos inflációt vár, szemben a szeptemberben előrejelzett 5 százalékkal.
A módosítást részben a lakossági áram- és gázár 10 százalékos állami csökkentése indokolja, másrészt a jövedéki adó emelésére vonatkozó terveinek módosítása. A két döntés együtt 1,4 százalékkal csökkenti az inflációs várakozást. 2014-re 3,2 százalékos fogyasztói árindex növekedést az MNB.
Simor András hozzátette: bár a reálgazdaság kapcsán nem következett be javulás, sőt, a pénzpiacok által közvetített kockázatok csökkentek. Magyarország kockázati felárai kedvezőbben alakultak, miközben romlottak a reálgazdasági mutatók. A következő két évben negatív kibocsátási rést lát az MNB és bár a foglakoztatás bővül, tovább növekszik az egységnyi munkaköltség, így a következő két évben nem számol a foglalkozatottság további emelkedésével a jegybank.
Az inflációs kilátászt a csökkenő olajár is segítette, középtávon a kérdés az, hogyan alkalmazkodik a gazdaság a kormány intézkedései által keltett inflációs nyomáshoz. A bankadó, tranzakciós adó, közműadó, illetve a minimálbér emelése ugyancsak növeli a termelési költségeket.
A keddi kamatdöntésről azt mondta, a szűk többség szavazott a csökkentésre, vagyis valószínűleg újra a külső tagok szavazata alapján csökkent a ráta.
Miért vágtak eddig?
Az elmúlt negyedév kamatvágásai mögött a monetáris tanács szerint „az a megfontolás állt, hogy a gyenge kereslet előretekintve jelentős dezinflációs hatást fejt ki, ami az inflációt rövidtávon magasan tartó költségsokkok kifutásával egyre inkább előtérbe kerülhet, segítve az inflációs cél elérését. Ebben az időszakban a globális kockázati étvágy jelentősen erősödött, ami a magyar kockázati felárakat érdemben mérsékelte, növelve a monetáris politika mozgásterét”.
Novemberi közleményében a monetáris tanács jelezte, hogy további kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha a kedvező pénzügyi piaci folyamatok folytatódnak és a középtávú inflációs kilátások a céllal összhangban alakulnak.
A friss inflációs jelentés tükrében a monetáris tanács úgy látja, „az inflációs cél a monetáris kondíciók lazítása esetén is elérhető”. „További kamatcsökkentésre kizárólag akkor kerülhet sor, ha a kedvező pénzügyi piaci folyamatok folytatódnak és a beérkező adatok megerősítik, hogy az inflációs cél a monetáris politika horizontján elérhető” – erősítik meg.
Unortodox lehet a jegybank
Matolcsy György rádiós interjújának lényege: az MNB-nek serkentenie kell a növekedést, és együtt kell működnie a kormánnyal. A miniszter szerint a jegybanknak „pontosan azokkal” az eszközökkel kell élnie, amelyekkel az Európai Központi Bank, a Bank of England vagy a Fed él. Az MNB azonnal jelezte: a fölvetésben szereplő unortodox megoldások egy része lehetetlen. Helyesen tette, és nem is tehetett mást – értékel Peter Attard Montalto, a Nomura elemzője, aki szerint immár a piac is felfigyelt arra, mi történik Magyarországon.
A mostani az első alkalom, hogy a kormány explicit módon szóba hozza, mi lesz március után a Magyar Nemzeti Bank szerepe, a piac pedig azonnal reagált is – írja Peter Attard Montalto.


